A KKV-k és az önkormányzati tulajdonú kisvállalkozások finanszírozása és ezek gyakorlati megvalósulása a zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. esetében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | kis- és középvállalkozás vállalkozásfinanszírozás helyi önkormányzat közszolgáltatás forrásgyűjtés településgazdálkodás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/1647 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg1647 | ||
| 005 | 20150904111330.0 | ||
| 008 | 150106suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Vámosi István | |
| 245 | 1 | 2 | |a A KKV-k és az önkormányzati tulajdonú kisvállalkozások finanszírozása és ezek gyakorlati megvalósulása a zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. esetében |c Vámosi István |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Hazánk gazdasági életében kiemelkedő szereppel bírnak a KKV-k, vagyis a mikro-, kis-és középvállalkozások. Történeti, gazdasági fejlődésükben mindvégig jelentős szerepet játszottak a finanszírozási lehetőségek, amelyek az elmúlt évek során, és főképp az Európai Unióhoz való csatlakozást követően sokat változtak. Ezek a változások szükségesek voltak ahhoz, hogy túlélési esélyeik növekedhessenek, mivel a vállalkozások döntő része mögött nem állt tőkeerős tulajdonosi háttér. Forrás nélkül pedig nem lehet fejleszteni, új piacokat megcélozni. Mivel ez egy folyamatos küzdelem a vállalkozások életében, ezért mindig aktuális téma annak vizsgálata, hogy a finanszírozási lehetőségek megfelelő mértékben, optimális struktúrában és azon piaci szereplők részére állnak-e rendelkezésre, amelyek a valós gazdasági folyamatokat segítik elő, a kereslet-kínálat egyensúlyának fenntartásában vesznek részt. Ezért választottam szakdolgozatom témájaként a KKV-k finanszírozási helyzetének vizsgálatát, amelynek során igyekszem bemutatni a szektor magyarországi lehetőségeit. Mivel szakmai gyakorlatomat egy önkormányzati tulajdonú, de a számszerű paraméterek alapján a KKV szektorba tartozó társaságnál, a Városgazdálkodási Kft-nél töltöttem el, ezért egy rövid kitekintést adok az önkormányzati szféra és a tulajdonukban álló társaságok jogi helyzetére vonatkozóan is. Erre azért van szükség, mivel az állami és önkormányzati tulajdonú társaságok, amennyiben a tulajdoni arányuk meghaladja a 25%-ot, a KKV-król szóló törvény szerint nem tartoznak a kategóriába. Gazdálkodásuk, a számviteli és az adótörvények – néhány kivételt eltekintve- vonatkozásában azonban nem különbözik a klasszikus értelemben vett KKV-któl. A belső és a külső források mind a magán, mind az önkormányzati szféra rendelkezésére állnak, ebből a szempontból a tulajdonosi háttérnek mindössze a támogatások, pályázati lehetőségek vonatkozásában van jelentősége. Az uniós és a magyar állam által biztosított pályázati, támogatási források fő célkitűzése a KKV szektor erősítése volt a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrány csökkentése érdekében. A KKV vállalkozások támogatása abból a felismerésből indult ki, hogy mind az Unióban, mind hazánkban ez a szektor kiemelt szerepet tölt be a gazdasági élet területén. Jelentős számukkal és a foglalkoztatásban betöltött pozíciójukat illetően a piaci szereplők meghatározó szegmense. Fejlődésüket azonban nehezíti, hogy a jelentős finanszírozási igényű beruházásokhoz nehezebben teremtik elő a szükséges forrást. Egyrészt azért, mert a tulajdonosi háttér kevésbé tőkeerős, mint egy nagyvállalat esetében, másrészt a kezdeti időszakban (magvető, induló időszak) a pénzintézetek a magasabb kockázat miatt nem szívesen helyeznek ki hitelt a KKV szektorba. Az önkormányzati társaságok esetében ezt a helyzetet egyfajta kettősség jellemzi. Egyrészt az önkormányzati tulajdonos, ha a vagyoni, finanszírozását lehetőségeit tekintve kedvezőtlen pozícióban van, akkor a társaság ugyanolyan hátrányos helyzetű, mint egy magánszektorban működő kis- és középvállalkozás. Hátrányát pedig tovább növeli, hogy a tulajdonosi háttere miatt elesik a pályázati források jelentős részétől és a banki hitelekhez is nehezebben jutnak hozzá. Másrészt azon önkormányzatok vonatkozásában, amelyek stabil költségvetéssel rendelkeznek, a társaságaik is könnyebb helyzetben vannak. Bár a pályázati lehetőségek mindegyike számukra sem nyílik meg, de a tulajdonos ezt a hiányt valamilyen szinten (pl. vissza nem térítendő fejlesztési támogatások formájában) jelentős mértékben pótolni tudja. A pénzintézetek sem zárkóznak el ilyen esetben a hitel kihelyezéstől, hiszen az önkormányzat kezességvállalása jelentős mértékben csökkenti a kockázatot. | |
| 695 | |a kis- és középvállalkozás | ||
| 695 | |a vállalkozásfinanszírozás | ||
| 695 | |a helyi önkormányzat | ||
| 695 | |a közszolgáltatás | ||
| 695 | |a forrásgyűjtés | ||
| 695 | |a településgazdálkodás | ||
| 700 | 1 | |a Antal Dr. Anita |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/1647/1/V%C3%A1mosi_Istv%C3%A1n_.pdf |z Dokumentum-elérés |