A fenntartható- gazdaságos takarmány és tápanyag utánpótlás alternatív lehetőségei
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | fenntarthatóság gazdasági elemzés hulladék - hulladékkezelés mezőgazdaság - agrárgazdaság újrahasznosítás - recycling |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/17778 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg17778 | ||
| 005 | 20181029145304.0 | ||
| 008 | 181009suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kámán Krisztián | |
| 245 | 1 | 2 | |a A fenntartható- gazdaságos takarmány és tápanyag utánpótlás alternatív lehetőségei |c Kámán Krisztián |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Fenntarthatóság az egyik legnépszerűbb és legaktuálisabb téma. Én az agrárgazdasági takarmány és tápanyag utánpótlás szemszögéből vizsgálom, és, hogy a szerves hulladék feldolgozás hogyan segíthető elő az iparág jövőjét. A XXI. Század elejére égető kérdéssé vált a fenntartható agrárgazdaság. A mezőgazdasági, hús- és hal termékekre egyre nagyobb az igény. Nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények is megnőttek. Az ilyen irányú változást, az agrárgazdaság igyekszik teljesíteni. A módszereik, azonban nem a leg környezetkímélőbbek. Fenntarthatósági szempontból erősen megkérdőjelezhetőek. A hatalmas mennyiségű műtrágya használat, károsítja földeket, a növényeket és az embert is. Az állati eredetű takarmány fehérje szükséglet hatalmas kárt okoz a világ tengereiben és óceánjaiban, mivel azt főleg hallisztből elégítik ki, és ez akár ökológia katasztrófához is vezethet. Kizárólag a gazdaságilag is jövedelmező technikákkal érdemes megújítani, a fenntartható takarmány, és tápanyag utánpótlás rendszerét. Szakdolgozatom egyik fő gondolata, hogy fenntarthatóságot nem lehet, szabad elválasztani a gazdaságosságtól a profittól. A környezettudatos fejlődés máig meghatározó tényezője az üzletileg is gazdaságos megoldások kidolgozása. Munkámban vizsgálom a szerves hulladékok és azok feldolgozásának jelenlegi helyzetét, a műtrágyagyárak életképességét, és egy régi-új hulladékfeldolgozási módszert elemezek, mely környezeti lábnyomát, hasznosságát és persze nyereségességét tekintve is meghaladja a jelenlegi módszereket. Ez megoldási alternatívát nyújthat a tápanyag utánpótlás és a takarmányipar problémájára. Munkámban beruházási, termelési, szempontból is elemzem a meglévő és az általam vizsgált technikákat. Természetesen kitérek e módszerek fenntarthatósági, környezetvédelmi, lehetőségire, veszélyeire. A takarmány és tápanyag utánpótlást, az agrárgazdaságban keletkezett hulladékokból részben, vagy egészben biztosítani lehet. Az alapelgondolás hogy a keletkezett szerves hulladékokat egy alapkezelést követően rovarok lárváival és gilisztákkal dolgozzák fel. A folyamat során három terméket kapunk. Hőenergiát, biológiailag értékes komposztot és fehérjét, melyet a feldolgozást végző puhatestűekből-lárvákból nyerünk. Ez a fehérje pótolhatja, vagy kiegészítheti a jelenleg leggyakrabban használt fehérje adalékokat. A komposzt, nagymértékben csökkentheti a műtrágyák jelen mértékű alkalmazását. A rendszerből származó hőenergia kihasználása, biztosíthatja a gazdaságok fűtés igényét. A kutatott rendszer a jelenlegi technológiák helyett, vagy mellett beilleszthető a gazdaságba. Ha racionalizáljuk ezen irányú erőforrásainkat, akkor egy valóban fenntartható agrárgazdaságot, lehet kialakítani, mely a környezettel is összhangban van. | |
| 695 | |a fenntarthatóság | ||
| 695 | |a gazdasági elemzés | ||
| 695 | |a hulladék - hulladékkezelés | ||
| 695 | |a mezőgazdaság - agrárgazdaság | ||
| 695 | |a újrahasznosítás - recycling | ||
| 700 | 1 | |a Lambertné Katona Mónika |e ths | |
| 700 | 1 | |a Kőszeginé Balogh Bernadett |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/17778/1/11167_kaman_krisztian_2014maj.pdf |z Dokumentum-elérés |