A XXI. század gazdasági kihívásai a Perzsa-öbölben Az Egyesült Arab Emírségek regionális hatalmi törekvéseinek megnyilvánulása a légi közlekedésben
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Egyesült Arab Emirségek Légiközlekedés Perzsa-öböl Geopolitika |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/18995 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg18995 | ||
| 005 | 20200327103331.0 | ||
| 008 | 181207suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Szűcs Kata Krisztina | |
| 245 | 1 | 2 | |a A XXI. század gazdasági kihívásai a Perzsa-öbölben |b Az Egyesült Arab Emírségek regionális hatalmi törekvéseinek megnyilvánulása a légi közlekedésben |c Szűcs Kata Krisztina |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A Perzsa-öböl rendelkezik a világ olajkészleteinek kétharmadával, éves szinten a termelés egyharmadával. Az itt található országok a 20. században főként az olajtermelésre rendezkedtek be. A 21. századra azonban jellemző, hogy ezek az országok igyekeznek gazdaságukat diverzifikálni. Az Egyesült Arab Emírségek stratégiai terve az elkövetkező évek során a gazdasági szerkezet-átalakításra összpontosít, előmozdítva az országot, mint globális kereskedelmi és idegenforgalmi központot. Az Emírségek egyik leggyorsabban fejlődő szektora a légiközlekedés, amiben az utóbbi évtizedekben nagyhatalmi pozícióra tett szert. A magasszintű légi közlekedési szektor kialakulásában szerepet játszott, hogy az olajbevételeknek köszönhetően magas keresetű társadalma viszonylag nagy forgalmat keltett már a 20. században is. A légiközlekedési szerepét elsősorban azonban földrajzi helyzetének köszönheti: ideális helyen fekszik az Európa, Ázsia és Afrika közötti transzfer jelleg betöltéséhez. Ezt kihasználva és a megfelelő anyagi ráfordításokkal Dubaj és Abu-Dzabi repülőterei igazi óriásokká váltak, előbbi a világ harmadik legforgalmasabb repülőtere, és itt történik a legtöbb nemzetközi átszállás. A repülőterek mellett a légitársaságok is dinamikusan fejlődtek mind a „low-cost”, mind a „full-cost” területen. Előbbiben az Emirates és az Etihad Airways, másodikban az Air Arabia és a Flydubai légitársaságok kerületek piacvezető pozícióba az elmúlt 10-15 évben. Ez a növekedés annak köszönhető, hogy ezek a szolgáltatók számos működésbeli előnyt élveznek (elsősorban az európai szolgáltatókkal szemben): többek között a bevándorlásnak és az európaitól eltérő munkajognak köszönhetően olcsó munkaerőt tudnak hasznosítani, az üzemanyag beszerzési ára kifejezetten alacsony, valamint a légitársaságok állami kézben vannak, ami gyakran megkönnyíti a döntéshozatali és cselekvési folyamatokat. A kedvező költségek mellett olyan lehetőségei nyílnak ezeknek a légitársaságoknak, amikkel régebb óta működő európai vetélytársaik például nem tudnak versenyezni. Ilyen például az, hogy az Emirates szolgáltató csak nagytestű, hosszú hatótávolságú repülőkből álló fiatal járműflottát üzemeltet, ami az üzemi költségek kedvező alakulása mellet az utas számára nyújtott magas szolgáltatási színvonalat is lehetővé teszi. A légitársaságok fedélzeti szolgáltatási színvonalának vizsgálatához közösségi média oldalakon hagyott felhasználói értékeléseket hasonlítottam össze, ami alapján kijelenthető, hogy az utasok jobban élvezik a Közel-Kelet légitársaságainak útjait, mint az európai nagyokét. Ez főleg a modern szórakoztató berendezéseknek és az ülések kényelmének volt köszönhető. Az földrajzi, társadalmi és üzemeltetési előnyök helyes kihasználásából adódóan 2010 és 2015 között az európai, az észak-amerikai és az ázsiai viszonylatokon a korábbi hagyományos légitársaságok (Lufthansa, KLM, Air France, British Airways, Delta, United Airlines, American Airlines) veszítettek piaci részesedésükből a Perzsa-öböl gyorsan fejlődő szolgáltatóival (Emirates, Etihad Airways, Qatar Airways) szemben. A hagyományos légitársaságok a közel-keletiek térnyerését nem fogadták jó szemmel, mind az európai, mind az amerikai társaságok jogi úton igyekeztek a tendenciát megfékezni. A vádakat, miszerint a társaságok illegális állami támogatásban részesülnek, mindhárom légivállalat tagadta, és a 2018-ban kötött Egyesült Államokkal történt megállapodásról (amelyet az amerikai „Nagy Hármas” örömmel fogadott) is úgy vélik a szakemberek, hogy nem képez igazi akadályt a Perzsa-öböl légitársaságainak további fejlődésében. | |
| 695 | |a Egyesült Arab Emirségek | ||
| 695 | |a Légiközlekedés | ||
| 695 | |a Perzsa-öböl | ||
| 695 | |a Geopolitika | ||
| 700 | 1 | |a Nagy Dr. Milada |e ths | |
| 700 | 1 | |a Barkóczi Zoltán |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/18995/1/Sz%C5%B1cs-Kata-1203.pdf |z Dokumentum-elérés |