Bérek és béren kívüli juttatások elemzése, szerepe az érdekeltségi rendszer kialakításában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | béren kívüli juttatások bérelemzés motivációs hatások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/19395 |
| Kivonat: | Pénzügy és számvitel szakos hallgatóként tanulmányaim során sokszor volt lehetőségem találkozni a szakdolgozatban kutatni kívánt témakörrel, a jogi ismeretek, a könyveléstechnika vagy adózási ismeretek elsajátításakor - és most - kilépve a munkaerőpiacra különösen fontosnak tartom a téma körbejárását. A vállalkozások egyik fontos, ha nem a legfontosabb területe a bérezés, a juttatás, az ösztönző rendszer manapság a demokrata államokban. Azt gondolom, egyelőre a legértékesebb „munkaeszköze” valamennyi cégnek a humán munkaerő maga, amelyért cserébe bérezést, mégpedig „kielégítő” bérezést, motiváló, folyamatosan ösztönző juttatásokat várunk. Olyan kérdésekre keresem munkám során a választ, mint vajon legfontosabb tényezők-e egy munkavállaló életében a munkabér és béren kívüli- vagy egyéb juttatások, amikor jól működő érdekeltségi rendszerről beszélünk? Léteznek-e ennél fontosabb paraméterek ebben a képletben? Milyen szerepe van az egyes bérezési formáknak a bérezési rendszeren belül, milyen hatással vannak a dolgozókra? A szellemi munkát végzők és a fizikai munkára alkalmazottak érdekeltsége között van-e és ha igen, mi a különbség? A magyar gyakorlatban is alkalmazott béren kívüli juttatások vizsgálatával is foglalkozom, a Cafeteria rendszer lényegére, alakulására és a 2019 januárjától bekövetkező változások gazdasági hatásaira is kitérek, mint aktualitásra.Az írásom konklúziójaként javaslatokat teszek, illetve az ideális eset fennállásáról írok, valamint arra is kíváncsi vagyok, fennállhat-e egyáltalán egy ilyen ideális eset? |
|---|