A magyar-brazil külkereskedelmi kapcsolatok az EU-MERCOSUR tárgyalások időszakában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Brazília MERCOSUR Latin-Amerika Külkereskedelmi kapcsolatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/20371 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg20371 | ||
| 005 | 20200421105352.0 | ||
| 008 | 190504suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Duzs Tímea | |
| 245 | 1 | 2 | |a A magyar-brazil külkereskedelmi kapcsolatok az EU-MERCOSUR tárgyalások időszakában |c Duzs Tímea |h [elektronikus dokumentum] |
| 246 | 1 | 1 | |a A magyar-brazil külkereskedelmi kapcsolatok az EU-MERCOSUR tárgyalások időszakában |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom központi témájának két távoli ország, Brazília és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatokat választottam. A téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint a 2018. októberben tartott elnökválasztások Brazíliában, mely egyben radikális politikai, gazdasági változást, új szeleket is hozott az ország életébe, érdemes tehát felkészülnie Magyarországnak és a magyar vállalkozásoknak a jövőbeli átalakulásokhoz, ezen belül is a dél-amerikai óriás külpolitikájára. Ha valamikor, akkor most van az a pont, hogy a magyarok betörjenek még inkább a brazil piacra, és hatékony kapcsolatokat építsenek ki. Hazánk kormánya a 2019-es évben célul tűzte ki, hogy a meghatározott külgazdasági stratégia hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. Ez a lépés azt is jelentette többek között, hogy nyitottá vált az új, de dinamikusan fejlődő és komoly gazdasági potenciállal rendelkező térségek felé is. Így következett be az is, hogy a kormány kiemelt partnerként kezeli Brazíliát, vagyis a kapcsolatok az eddiginél szorosabbá válhatnak a jövőben, ehhez azonban mély, átfogó elemzésre is szükség van, hogy megértsük, mely ágazatokban van a magyar vállalatoknak valódi potenciális piacra lépési lehetőségük. Általános jelenség a világban, hogy minden ország exportálni akar szívesebben, azonban véleményem szerint maga az export is összetettebb ma már, pl. a tőkeexportot tekintve, mely a fogadó államnak is érdeke lehet. Arra a fő kérdésre keresem a választ szakdolgozatomban, hogy hogyan lehet élénkíteni ezeket a kereskedelmi kapcsolatokat, Magyarország számára milyen új, eddig nem kihasznált vagy felfedezett lehetőséget tartogat ez az ország. Brazília nemzetközi integráció részeként közelíthető meg, hiszen a Mercosur tagja, hasonlóan, ahogyan Magyarország is az Európai Unió része. Ezáltal fontos azt látni, hogy a két ország ezen integrációk tagjaiként tud közeledni egymáshoz, ezért is tartom fontosnak szakdolgozatomban az Európai Unió – Mercosur tárgyalásokat. Az mindenképpen erős mértékben látszódik, hogy Brazília számára fontos az Európai Unió, és aktívan nyit felé. A fő kutatási kérdésen belül így olyan kutatási kérdésre is kitérek, hogy az Európai Unió – Mercosur megállapodás folyamatos újratárgyalásai miként hatnak a magyar vállalatok külkereskedelmi tevékenységére a brazil terület vonatkozásában. Érdemes-e fenntartásokkal kezelni az EU-Mercosur tárgyalásokat, vagy bátran álljon bele ezekbe a törekvésekbe Magyarország? Van-e külön megállapodásokra (oktatási, kulturális stb.) szükség Brazília és Magyarország között a közeljövőben, vagy elég a nagyobb integrációk részeseiként közeledni? Mely kis lépések fognak egy nagy egész növekedési utat megalapozni? Hogyan lesznek az ad-hoc exportáló vállalatokból stabil, rendszeresen exportálók a brazil piacon? Hogyan valósulhat meg a magyar vállalatok hálózatosodása, nemzetközi értékláncokba való bevonódása egy ilyen távoli desztináció esetében? | |
| 695 | |a Brazília | ||
| 695 | |a MERCOSUR | ||
| 695 | |a Latin-Amerika | ||
| 695 | |a Külkereskedelmi kapcsolatok | ||
| 700 | 1 | |a Majoros Dr. Pál |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/20371/1/Duzs%20T%C3%ADmea_wc38zv_szakdolg._20190501.pdf |z Dokumentum-elérés |