Az Ifjúsági Garanciaprogram bevezetése az Európai Unióban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Ifjúsági Garanciaprogram Európai Unió Magyarország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/2086 |
| Kivonat: | A fiatal munkanélküliek magas száma az Európai Unióban már régóta fennálló probléma. A számuk megduplázódott, egyes esetekben megtriplázódott az általános munkanélküliséghez képest Európában az elmúlt két évtizedben. A pár évvel ezelőtt bekövetkezett gazdasági válság tovább súlyosbította a fiatalok helyzetét a munkaerőpiacon. Az Európai Unió felmérte a helyzet súlyosságát, és válaszreakcióként az Európai Bizottság kiadta a fiatal munkanélküliek számának megállításáról és csökkentéséről szóló ajánlást a tagállamok számára. Ez a kezdeményezés lett az Ifjúsági Garanciaprogram. A mielőbbi beavatkozás segíthet megelőzni a későbbiekben kialakuló súlyosabb következményeket. Fontos, hogy elsősorban a jelenleg nehézségekkel küzdő fiatalokat vegyék célba a tagországok, de hosszú távon a probléma forrását is meg kell oldani, ami az oktatási rendszerek nagyszabású reformjával lehetne megszüntetni. Az Európai Bizottság az Ifjúsági Garanciaprogram ajánlásával egy olyan segítséget nyújt a tagországoknak, amivel már a meglévő programjaikat tudják tökéletesíteni, illetve teljesen új intézkedéseket tudnak a segítségével létrehozni. Természetesen nem lehet az összes problémára egyszerre megoldást kínálni, de szépen fokozatosan apró lépésekkel el lehet érni a kívánt célt. Minden tagország érdeke, hogy segítse a fiatalok továbbtanulását, elhelyezkedését, mivel az idősebb generáció, valamint a saját jövőjük fog múlni ezen. Legtöbben már a 2000-es években előhozakodtak valamilyen programmal, ami segítségével megpróbálták erősíteni a fiatalok jelenlétét a foglalkoztatás területén. Finnország az élen jár, mivel már a 70-80-as években felismerte a fiatalság munkanélküliségének hosszú távú negatív hatását. Folyamatos programok segítségével tartósan alacsonyan tudta tartani a munkanélküliséget. A többi tagállamban szintén fellelhetőek korábbi intézkedések, bár azokat kisebb-nagyobb sikerekkel hajtották végre. Az Ifjúsági Garanciaprogram tervezete nagyjából az összes tagállamban elkészült, bár a megvalósításukban nagy eltérés mutatkozik. Legtöbben 2015 és 2016 folyamán indítják el konkrét programjaikat. A program megvalósítására saját forrásokat, illetve EU-s támogatásokat is felhasználnak. A befektetések megtérülését természetesen csak jó pár év múlva fogjuk látni, de most még úgymond kevesebbet kell beleadni, mintha addig várnánk, amíg kezelhetetlenné válna a helyzet. A leginkább érintett csoport a 15-24 év közötti fiatalok. Ez nemcsak Magyarországot érinti súlyosan, hanem a többi Európai Uniós tagországot is mélyen érinti. A magyarországi fiatalok elhelyezkedési problémái a munkaerő piacon az uniós mezőny átlagánál is kedvezőtlenebb, és ennek gyökere az oktatásban keresendő leginkább. Természetesen emellett a munkaerőpiac igényeinek nem ismerete és az egyéni szociális problémák is idetartoznak. Minden ország kormányának feladata lenne, hogy megadja a hátrányos helyzetűek számára a lehetőséget alapkészségeik fejlesztésére, hogy a későbbiekben sikeresen el tudjanak helyezkedni. Az Ifjúsági Garanciaprogram megoldásokat tud nyújtani a problémás területek kezelésére. A megfelelő állásajánlat lehetővé tenné a fiatalok számára azt, hogy a képzettségükhöz mérten találjanak állást. A további oktatásban való részvétel azért fontos, mert azok számára nyújt lehetőséget, akik valamilyen oknál fogva kiestek az oktatásból. Ennek segítségével megszerezhetik alapkészségeiket, valamint tovább is tudják fejleszteni, jobb esélyeket kapva a foglalkoztatás területén. A tanulószerződéses szakmai képzések és a szakmai gyakorlatok megteremtik a lehetőséget a fiatalok számára, hogy munkatapasztalatot szerezzenek, belelássanak és beletanuljanak az adott terület gyakorlati tevékenységeibe. |
|---|