Startupok szabályozási rendszere - Magyarország és Németország összehasonlító elemzése
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Startup Szabályozás Jogi környezet Magyarország Németország Összehasonlító elemzés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/20955 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg20955 | ||
| 005 | 20200505101434.0 | ||
| 008 | 190511suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Magdali Zsóka | |
| 245 | 1 | 0 | |a Startupok szabályozási rendszere - Magyarország és Németország összehasonlító elemzése |c Magdali Zsóka |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatomban a startupokra ható szabályozási környezetet vizsgálom. A kutatásom célja feltérképezni a jelenlegi magyar és a német startup környezetet, különös tekintettel az országok szabályozási rendszerére és ezek különbségeire. Továbbá elemzem ezek hatásait az adott nemzet befektetési piacára. Kiemelt fontoságúak számomra az intézményrendszer különbségeiből fakadó piaci eltérések. Még mielőtt a szabályozási környezete megvizsgálnám, szükséges tisztázni azokat az alapfogalmakat, amely a dolgozatom bázisát adják. Az első ilyen definíció a startup, majd annak finanszírozója. Az efféle magas bukási rátával rendelkező tevékenységek, mint egy startup alapítás és működtetés, csak komoly kockázattűrő képességgel rendelkező befektetők közreműködésével lehetséges. Ezen állítást számba véve az elemzésem kezdetén foglalkoznom kell a kockázati tőke piaccal és sajátosságaival. Ebből kiindulva folytatom kutatásomat a szabályozási környezet elméletének kifejésével. Itt meghatározásra kerül az ideális állami szerep és annak eszközei. Ezek alapján megvizsgálom a starupok jogi környezetét hazánkban. Elsőként sor kerül a startup, mint jogi fogalom létezének felkutatására, e fogalmakra vonatkozó jogszabályi kedvezmények megállapítására. A második általam kihangsúlyozott szegmens startup ökoszisztémában az intézményrendszer. Itt egy általános összefoglaló után a startupokkal kapcsolatban álló állami intézményeket és tevékenységüket szemléltetem. Emellett feltárom annak az állami közbejárással elkészült startégiának a tartalmát, amelyet startup környezet javítására szolgál. Befejezésként áttekintem a környezet állapotát és kiemelem belőle azokat a körülményeket, amelyek még javításra szorulnak. Összehasonlításom másik oldala Németország. A német szabályozási környezetben először a szabályozási rendszer a hazaitól eltérő sajátosságait kell magyaráznom. A jogalkotási különlegességekben gazdag német környezetben szükséges egy szűkítés, hiszen maga az ország tizenhat különböző rendszert is magába foglal a tartományi berendezkedés által. Ezen körön belül az elemzés tárgya a startup jogi fogalma és az ehhez kapcsolódó lehetőségek. Az állami és az állammal kapcsolatban álló szervezetek ismertetése után feltérképezem egy esetleges stratégia meglétét és annak szabályozási rendszerhez kapcsolódó elemeit. Végül mindkét ország startupokra vonatkozó szabályozási rendszerét összevetve áttekintem a fő egyezőségeket és különbségeket. Kutatásaim elején a következő állításokat fogalmaztam meg: fő hipotézisként kijelentettem, hogy a magyarországi befektetési környezet a startupok számára gyengén szabályozott. Nincs megfelelő intézményrendszer, sem támogató környezet, amely ezen vállalkozások indítását megkönnyítené, valamint a már működők számára segítséget nyújtana a további fejlődésben. A második hipotézisemben megállapítottam, hogy a befektetési környezet szabályozottsága Németországban sokkal kidogozottabb, intézményrendszere fejlettebb a hazainál. A startupok számára ez komoly előnyt jelenthet mind finanszírozási, mind pedig információs szempontból. A támogató szabályozási környezet serkentheti az ilyesfajta vállalkozások létrejöttét, ezzel növelve az ország versenyképességét. Utolsó állítás a piaci szereplők jelenlétével kapcsolatos. A magyar piacon startup indítási hajlandóság alacsony, aminek egyik oka a támogató szabályozási rendszer hiánya. Németországban ehhez képest magasabb a startupok száma, viszont a szereplők számára tipikus jogi probléma lehet a túlszabályozottság. Vizsgálatom végén pedig a következő eredményekre jutottam ezek állításokról: Az első hipotézisem részben megcáfoltam, hiszen minden körülmény adott egy startup megalapításához, ennek ellenére a hipotézis többi része igazolt. A startupok számára pillanatnyilag Magyarországon nincs olyan intézmény, aki képviselné az érdekeiket. Ezen felül olyan intézmény sincs, aki az állami szférán belül a startupokkal foglalkozna. A második állításom a német szabályozási rendszer kidolgozottság szempontjából nem egyértelműen cáfolható vagy igazolható. Magyarországhoz hasonlóan nincs még kidolgozva egy általánosan csak a startupokra alkalmazható jogi fogalom. Ellenben Németországban sokkal kevesebb, viszont hatékonyabb eszközzel dolgozik az állam azon, hogy a startup környezet javuljon. A harmadik hipotézisemet sem cáfolni, sem pedig igazolni nem lehet, mert Magyarországon jelenleg nem áll rendelkezésre statisztikai adatok a startupok számáról. A hipotézisem a német környezet túlszabályozottságára vonatkozó része bebizonyosodott, ugyanis már a rendszer maga magyarázatra szorult. Sokat kell még fejlődnie a magyar startupok ökoszisztémának, de az előttünk álló példák segíthetnek abban, hogy kialakuljon egy számukra élhető és vonzó környezet a magyar piacon. | |
| 695 | |a Startup | ||
| 695 | |a Szabályozás | ||
| 695 | |a Jogi környezet | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a Németország | ||
| 695 | |a Összehasonlító elemzés | ||
| 700 | 1 | |a Antalóczy Dr. Katalin |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/20955/1/Szakdolgozat_Magdali_10.pdf |z Dokumentum-elérés |