Magyarország üzleti környezetének vonzereje a nemzetközi rangsorok figyelembevételével
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Magyarország Környezetelemzés Üzleti környezet Országelemzés Jogállamiság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/23764 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg23764 | ||
| 005 | 20200324153808.0 | ||
| 008 | 191130suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Szabó Dávid | |
| 245 | 1 | 0 | |a Magyarország üzleti környezetének vonzereje a nemzetközi rangsorok figyelembevételével |c Szabó Dávid |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szinopszis Dolgozatomban Magyarország üzleti vonzerejét vizsgálom a nemzetközi rangsorok alapján összehasonlítva Ausztria és Szlovákia üzleti környezetével. Vizsgálatom során a következő rangsorokkal dolgoztam: • WJP Rule of Law (jogállamiság) • Doing Business (Világbank szempontjai) • Az emberi fejlődés indexe • A gazdaság szabadságának indexe • Digitális gazdaság és társadalom index • Az országok ökológiai lábnyomának mérte Mindemellett az országok profiljait is megvizsgáltam mielőtt az indexekre rátértem volna. Ezekben a fejezetekben megnéztem az országok alapvető adatait, gazdasági adatokat, demográfiájukat és az infrastrukturális fejlettségüket. Ezeket megvizsgálva arra jutottam, hogy mindhárom ország gazdasága növekszik, viszont komoly munkaerőhiánnyal küzdenek és a társadalmuk is öregszik. Infrastrukturális fejlettségben Magyarország tölt be vezető szerepet ugyanis hazánkban hosszabb autópálya és vasúthálózat van kiépítve. Az indexek eredményeit megvizsgálva arra jutottam, hogy Magyarország üzleti környezete nem igazán vonzó a befektetők számára. Négy mutató esetében az utolsó helyet érte el hazánk a három ország közül. Problémákat fogalmaztak meg a jogállamiság csökkenésével, a hosszadalmas és drága ügyintézésekkel, a gazdaság szabadságának csökkenésével és a digitalizációval kapcsolatban is. További negatívum az országban például a digitális alulképzettség, amely sok esetben elretteni a befektetőket vagy például a vitarendezéshez tartozó hosszú ügymenet. Pozitívumként viszont annyit el lehet mondani, hogy Magyarország ökológia lábnyoma sokkal kisebb, mint a másik két országé. Összességében elmondható, hogy ezek az indexek hazánkról, évről évre rosszabb eredményt mutatnak és abban az esetben, ha nem következik be semmilyen változás ezekkel kapcsolatban, akkor nagy valószínűséggel az ország megítélése tovább fog romlani. | |
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a Környezetelemzés | ||
| 695 | |a Üzleti környezet | ||
| 695 | |a Országelemzés | ||
| 695 | |a Jogállamiság | ||
| 700 | 1 | |a Törzsök Dr. Éva |e ths | |
| 700 | 1 | |a Rébeli-Szabó Ildikó |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/23764/1/Szab%C3%B3_D%C3%A1vid_A8CF4L_szakdolgozat-converted.pdf |z Dokumentum-elérés |