Az influencer marketing hatásai a Z generációsokra
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | Marketing Influencer marketing Z generáció Hatásvizsgálat |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/23846 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg23846 | ||
005 | 20200324163230.0 | ||
008 | 191202suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Szabó Márkó | |
245 | 1 | 3 | |a Az influencer marketing hatásai a Z generációsokra |c Szabó Márkó |h [elektronikus dokumentum] |
246 | 1 | 1 | |a Az influencer marketing hatásai a Z generációsokra |
520 | 3 | |a Az úgynevezett user-generated content (UGC) azaz a felhasználók által létrehozott tartalom egy dinamikus, gyorsan és valós időben fejlődő tartalom, amelynek létezése a közösségi média legnagyobb hozománya. Nyilván nem csak a közösségi felületek létrejötte, de a technológiai fejlődés és a közösségi felületek hibridjének hatására jöhetett létre – ezen belül is az okostelefonok jelentették és jelentik a változást elsősorban. A közösségi oldalakon a fogyasztók szabadon nyilváníthatnak véleményt bármiről, ami a hagyományos, „analóg” szájreklámot meggyorsította, nem beszélve arról, hogy egy platformon számtalan vélemény találkozása lehetséges egyszerre. Míg a hagyományos szájreklám útján terjedt vélemények lassan és nehezen terjednek, addig ezen az úton könnyen hozzáférhetünk a véleményhez, és – ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni – hozzá is akarunk. Míg az ómédia korszakában sokkal hiszékenyebb és megvezethetőbb fogyasztók voltunk, addig az újmédia dörzsölt fogyasztókat faragott belőlünk, akik nem átallják elmondani a rossz vagy éppen jó véleményüket, és le- vagy rábeszélni a fogyasztótársaikat egy termékről vagy termékre. Az online szájreklámot e-WOM-nak (azaz e-word of mouth marketing) nevezettük. Ma már elképzelhetetlen úgy egy komolyabb vásárlói döntést meghozni az online vélemények nélkül. A cikk egy egyébként fiatal célközönségnek íródó online magazinból származik, ahol ezek kijelentések tényleg helytállók, hiszen a Z generációs korosztály biztosan, de akár az Y generációs korosztály is figyelemebe veszi a Facebookos véleményeket, megkérdezi az ismerőseit, és szakmai értékeléseket is olvas, mielőtt megvásárolna például egy telefont. A vásárlás után pedig egyértelműen megosztják ők is a jó és a rossz tapasztalataikat, de ha nem is ennyire exhibicionisták az online térben, akkor is jellemző, hogy ha a véleményük szélsőségesen jó vagy rossz, akkor valamilyen formában közzéteszik. Az influencer befolyásolót, vagy magyarosabban véleményvezért jelent. Influencerek azok a személyek, akik valamilyen közösségi felületen nagy követőtáborral rendelkeznek, és valamilyen témában relevánsnak számít a véleményük, ezáltal hatnak másokéra. Például egy divatblogger stílusára sokan kíváncsiak, de nem biztos, hogy tőle kérdeznénk meg, hogyan cseréljünk kereket az autónkon. A bloggerség közösségi médiában jelenlevő változata az influencerség. Az influencerek jellemzően gyakran osztanak meg személyes tartalmat a közönséggel, próbálják az életük minél több területére „beengedni” őket, és nem ritkán megosztanak ezalatt helyeket, termékeket, szolgáltatásokat, amikkel elégedettek, vagy éppen nem azok. A közösségi média terjedésének hajnalán ez a tevékenység mindenféle anyagi honorálást nélkülözött, a bloggerek legtöbbször a közönség és a szereplés szeretetéért, esetleg a blog tárgyának szeretetéért osztották meg a tartalmakat. A véleményük hatására azonban sok vásárlói döntés született vagy bukott el, és ezt a divatot a márkák nem voltak restek meglovagolni. Dolgozatom végső következtetéseként el tudom mondani, hogy az újmédia színtereinek megjelenése paradigmaváltást jelentett a marketing számára, amely főként a Z és Y generációs korosztályra van hatással. Az újmédia hozta társadalmi, technológiai és médiapiaci változásokat igyekeztem bemutatni a dolgozat első fejezetében. Összességében elmondható, hogy a két említett generáció gondolkodása az időháztartásról és a szabadidő eltöltéséről teljesen megváltozott. A fogyasztói attitűdök is megváltoztak, a hagyományos marketingeszközökkel szemben bizalmatlanság mutatkozik a fogyasztók részéről, mert azt a vállalatoknak sokkal nagyobb esélye van manipulálni, mint haul videót, amiben a termék részletes bemutatására kerül sor. Továbbá az influencerek a reputációt kiemelt fontosságú kérdésként kezelik, hiszen az irántunk érzett bizalom a vásárlásösztönzésük alapja, így amennyiben azt elveszítik, az a karrierjük végét is jelentheti. A médiaelméleti áttekintés után a marketingkommunikációs eszközökön keresztül közelítettem meg a témát. A marketingeszközök közül kiemelkedőnek mondható az influencer marketing. A BTL és az ATL reklámeszközök után létrejött TTL kategória kritériumainak sem szigorúan felel meg ez a teljesen új típusú vevőkommunikáció és eladásösztönzési forma. Végül a dolgozat harmadik pillére a kutatásom, amely online kérdőíves formában készült. A kutatásom eredményei alapján elmondható, és előre várt eredmény is, hogy azért mind az Y, mind a Z generáció digitális bennszülött, ezért más generációkhoz képest e két generáció egymáshoz sokkal közelebb álló tulajdonságokkal bír. Azonban, a kutatásom célja az volt, hogy a Z generációsok különbségeit bemutassam az Y generációsokhoz képest. Az eredményeim alapján a Z generáció más felületeken van jelen szívesen, az influencer marketingre is fogékonyabb és szívesebben tölt időt online térben. A dolgozatomban felvetett kutatási kérdésekre igyekeztem komplex választ adni, amennyire a dolgozat formai keretei engedik. | |
695 | |a Marketing | ||
695 | |a Influencer marketing | ||
695 | |a Z generáció | ||
695 | |a Hatásvizsgálat | ||
700 | 1 | |a Oravecz Titanilla |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/23846/1/SZAB%C3%93%20M%C3%81RK%C3%93%20SZAKDOLGOZAT.pdf |z Dokumentum-elérés |