A válság mint átmenet - Immanuel Wallerstein válság elmélete
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Válságelemzés Világrendszer-elmélet Immanuel Wallerstein |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/2404 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg2404 | ||
| 005 | 20160216110717.0 | ||
| 008 | 160216suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Berencsi Beáta | |
| 245 | 1 | 2 | |a A válság mint átmenet - Immanuel Wallerstein válság elmélete |c Berencsi Beáta |h [elektronikus dokumentum] |
| 246 | 1 | 1 | |a A válság mint átmenet- Immanuel Wallerstein válság elmélete |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom legfontosabb kutatási kérdése a gazdasági válsághoz kapcsolható. Immanuel Wallerstein világrendszer-elméletén keresztül kívánom bemutatni, hogy a 2008-as válságot hogyan láthatta előre, és a válságot hogyan közelíti meg Wallerstein. Elméletében a gazdaság egy átfogó, strukturált komplexum részét alkotja, azaz rendszert jelent. Wallerstein Karl Marx történetfilozófiájára ugyan támaszkodva, de attól eltérve alkotta meg elméletét. A világrendszer-elmélet alapkövei a centrum-félperiféria-periféria egyenlőtlen cseréjén és egyenlőtlen fejlődésén alapszik, melyben – főleg a centrum területeken – az állam nagyobb szerephez jut, mint a klasszikus elméletekben, hiszen Wallerstein szerint maga az állam jelenti a tőkések támaszát és egyben a legnagyobb beruházó is. Az egyenlőtlen fejlődés nyújtotta profitlehetőségek teszik működő képessé a kapitalista világrendszert és annak hármas tagozódását. A világgazdasági-rendszer szereplői profit maximalizálásra törekednek, de a költségek rendre növekednek (környezetvédelem, munkabér, adók). Wallerstein két ellentétet fogalmaz meg, az egyik osztályok közötti, azaz a tőkés és a proletár közötti, míg a másik a térbeli hierarchia, azaz a centrum és periféria közötti. A tőkés termelési mód a világgazdasági fellendülés és stagnálás ciklusaihoz vezettek, mely ciklikus változások egyik aspektusa a tőkés világgazdaság hatókörének kiterjesztése új, korábban kieső területek bevonásával (extenzív terjeszkedés), és a technológiai újításokkal (intenzív expanzió). Az extenzív terjeszkedés okának Immanuel Wallerstein az átlagráta csökkenésének ellensúlyozását jelölte meg, mint az intenzív expanzió gazdasági és politikai következménye. Szerinte a világ nem haladással néz szembe, hanem egy valódi történelmi választással. Az 1968-as világforradalom hatása Wallerstein szerint azért indíthatta el a válságot, mert a strukturális irányzatok kiélezték a létező rendszer belső ellenmondásait. Ennek három tendenciáját határozta meg: a bérek és termelési inputok növekvő költségeit, valamint az adóterhek növekedését, melyek összességében a költségek az áraknál magasabb emelkedését eredményezik, miközben az átlagos profitráta csökken. Elmélete nem ad magyarázatot mindenre, azonban az általa feltárt geopolitikai összefüggések többnyire helytállóak. A tőkés rendszer kizárólag világrendszerként való működésére vonatkozó tézisei nagy visszhangot váltottak ki. A globális problémák okai és lehetséges megoldásai ellentétes véleményeket egész sorát hozta létre az elmúlt években. Immanuel Wallerstein elméletének történeti levezetését többen hézagos vélik. Krausz Tamás az 1968-as évet mint a változás kezdetét is megkérdőjelezi, hiszen véleménye alapján az 1968-as események nem gerjesztettek gazdasági alternatívát. Szigeti Péter szerint „az elmélet elvesztette történelmi szubjektumát, mert ma sem harcos munkásmozgalom, sem pedig szocialista-kommunista tömegpártok nincsenek mögötte. Egyúttal a világgazdaság és világrendszer fogalmak mellett egy harmadik közvetítő értelmezést ad: a világtársadalom bevezetését. Francis Fukuyama arra mutat rá, hogy néhány országban sikeresen zajlott le a kapitalizmus adaptációja függőség kialakulása nélkül, így legalábbis kiegészítésre szorul Wallerstein elmélete. A válság okaként az átlagos profitráta csökkenését tartja. Az átlagos profitráta növelésére a legnagyobb esély a termelés helyett a pénzügyi szférában adódott, ami nem jelentett mást, mint spekulatív befektetések világát adósokkal és hitelezőkkel. E rendszer fenntartásához a stagnálás és növekvő munkanélküliség miatt újabb adósokat kellett bevonni, ami spekulációs kötvények kibocsátásához és a fogyasztók, valamint az államok eladósodásához vezetett. Ez az adósságláncolat dőlt össze Wallerstein szerint 2008-ban. Az átlagprofitráta süllyedése okának a bérek arányainak növekedését, az adók és a környezetvédelmi terhek növekedését, drágulását tartja. A bérköltség emelkedésének a munkások szakszervezeti képviseletének erősödésével, mint erősebb érdekérvényesítő erő okozza, melyre a vállalatok a termelés kitelepítésével válaszolnak. A termelés drágulását a ráfordítások (környezetvédelmi, infrastrukturális stb.) növekedésével magyarázza. Az adóterhek növekedése nem más, mint a növekvő állampolgári igények, szociális igények következtében megnövekedett állami kiadások redukálására tett lépés. Azonban a kutatások bizonyították, hogy valóban csökken a profitráta, azonban az oka máshol keresendő, mégpedig a tőke szerves összetételében és nem a bérek emelkedésében, mint ahogyan azt Wallerstein megállapította. A görög válság kapcsán hangsúlyozza, hogy nem csak az Európai Unió problémája, hanem a világ problémája is, hiszen kihatással van a világ egészére. Megítélése szerint néhány év múlva az euró zóna stabilitásának lesz nagyobb esélye, hiszen a geopolitikai erőviszony alakulása miatt az EU-nak megerősödésre lenne szüksége. Németország szerepét kulcsfontosságúnak tartja Wallerstein. A probléma gyökerekének a kormányok finanszírozási problémáinak megoldásának tekintett hitelezési kényszert tartja. A válságot követően pedig Wallerstein szerint rend kell, hog bekövetkezzen, bár most még a káosz időszakában vagyunk és nehéz megjósolni az irányt. Alapvetően két lehetséges kimenetelt jelez előre, vagy egy demokratikusabb berendezkedést vagy egy hierarchikusabb berendezkedést prognosztizál. | |
| 695 | |a Válságelemzés | ||
| 695 | |a Világrendszer-elmélet | ||
| 695 | |a Immanuel Wallerstein | ||
| 700 | 1 | |a Török dr. Hilda |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/2404/1/Szakdolgozat_v%C3%A9gleges_v02.pdf |z Dokumentum-elérés |