Cybersecurity in the European Union Resilience and Social Engineering in a Rapidly Changing Environment
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Online biztonság Online bűnözés Számítástechnika Európai Unió |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/24160 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg24160 | ||
| 005 | 20221006123731.0 | ||
| 008 | 191209suuuu hu om 000 eng d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a en | ||
| 100 | 1 | |a Lantos Dániel | |
| 245 | 1 | 0 | |a Cybersecurity in the European Union |b Resilience and Social Engineering in a Rapidly Changing Environment |c Lantos Dániel |h [elektronikus dokumentum] |
| 246 | 1 | 1 | |a Kiberbiztonság az Európai Unióban: A kiberellenállás és a social engineering harca egy változó világban |
| 246 | 1 | 1 | |a Cybersecurity in the European Union: Resilience and Social Engineering in a Rapidly Changing Environment |
| 520 | 3 | |a A negyedik ipari forradalom előrehaladtával egyre több összekapcsolt rendszer és eszköz kommunikál egymással és egyszersmind emberek milliárdjaival is az egész világon. Az ún. „Industry 4.0” izgalmas és lehetőségekben gazdag környezetet teremt, melyben az Információ- és kommunikációtechnológiák folyamatos előretörése, valamint új technológiák (például a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika) fejlődése eddig példanélküli társadalmi, gazdasági együttműködést tesz lehetővé, időtől és távolságtól függetlenül. Ez az új környezet azonban a rosszindulatú kibertevékenységek elterjedését is magával hozta, egyszersmind kibővítve a potenciális áldozatok és elkövetők körét. Az utóbbi évek egyre növekvő számú kibertámadásai és azok egyre súlyosabb következményei mind a kormányokat, mind pedig a magánszektort arra késztették, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek kibervédelmi képességeik fejlesztésére. Ennek eredményeként a kiberbiztonság köré jelentős iparág épült ki. Ma már szerte a világon magánvállalatok és állami intézmények százai dolgoznak azon, hogy egyre újabb és hatékonyabb biztonsági megoldásokat és követendő gyakorlatokat fejlesszenek ki. Az EU intézményeivel szemben elkövetett 2011-es kibertámadások új fejezetet nyitottak az Unió biztonságpolitikájában is. A kiberbiztonság témaköre ezt követően hamar az EU védelmi stratégiának középpontjába került, és egyszersmind hangsúlyos politikai kérdéssé is vált az Unión belül. A számítógépes védelmi rendszerek és alkalmazások fejlődésével a hagyományos módszerek mellett egyre több bűnöző vesz igénybe alternatív eszközöket és taktikákat. Noha a „social engineering” kifejezés nem újkeletű, a közelmúltban jelentős figyelmet kapott. Ez nem meglepő: széles körben elfogadott vélemény, hogy mi emberek jelentjük a legnagyobb kockázatot az információbiztonsági láncban. A kiberbűnözők eszerint a manipuláció eszközét használják az emberi interakciók során, hogy átverve áldozataikat támadható réseket találjanak a vállalatok, intézmények védelmén és hogy értékes információkra tegyenek szert. Diplomadolgozatom célja a kiberbiztonság témakörének, főbb jellemzőinek, eredményeinek, valamint az EU biztonságpolitikájában betöltött szerepének a bemutatása. Emellett külön kitérek a „social engineering”, avagy a pszichológiai manipuláció témakörére, illetve annak a kibertérben való hatásaira. Ezenkívül célom az is, hogy jobban megértsem a kibertérben jelenlévő fenyegetéseket, valamint azok lehetséges politikai, gazdasági hatásait, vonatkozásait. A diplomadolgozat első fele a kibertér veszélyeivel, valamint a kiberbiztonság témakörével foglalkozik. A rendelkezésre álló szakirodalom áttekintésével definiálom a kibertér legfőbb elemeit, tulajdonságait. Ezután meghatározom a lényeges szereplőket, azok eszközeit és lehetséges szándékait. Egy rövid fejezet kitér az utóbbi évtized jelentős kibertámadásaira, valamint a kiberfegyverek típusaira, egy másik pedig ismerteti a rosszindulatú kibertevékenységek lehetséges hatásait. Ezt követően ismertetem a kibervédelmi iparág szerkezetét, és átfogó képet adok az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiájáról. Végül pedig egy teljes fejezetet szentelek az ún. „social engineering”, avagy pszichológiai manipuláció témakörének és az emberi tényező kiberbiztonságra gyakorolt hatásának. A diplomadolgozat második fele egy kvantitatív kutatást tartalmaz, amelyen keresztül az emberek kiberbiztonságról alkotott attitűdjeit, valamint az azzal kapcsolatos szokásaikat kívánom megérteni. A célom, hogy pontosabb képet kapjak arról, hogy az emberek általánosságban hogyan vélekednek a kiberbiztonságban betöltött szerepükről, illetve felelősségükről, hogy tisztában vannak-e a számítógépes fenyegetésekkel, és hogy általában a bevált gyakorlatokat követik-e a fenyegetések elkerülése érdekében. | |
| 695 | |a Online biztonság | ||
| 695 | |a Online bűnözés | ||
| 695 | |a Számítástechnika | ||
| 695 | |a Európai Unió | ||
| 700 | 1 | |a Tömöry Anna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/24160/1/Lantos_D%C3%A1niel_Cybersecurity_in_the_European_Union_Final.pdf |z Dokumentum-elérés |