A DCF és EVA módszer közötti különbségek, hasonlóságok bemutatása a vállalatértékelésben a Rotary Zrt. értékelésének példáján keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | DCF EVA Economic Value Added (EVA) Vállalat értékelési módszerek diszkontált cash flow gazdasági hozzáadott érték (EVA) vállalatértékelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/25677 |
| Kivonat: | A szakdolgozatom témája a DCF és EVA vállalatértékelési módszerek összehasonlító elemzése, amelyet a Rotary Zrt. értékelésének példáján vezetek végig. Célkitűzésként négy kutatási kérdést fogalmaztam meg. Az első az EVA és DCF módszerek számszaki egyezőségét biztosító feltételekre vonatkozik, a második az értékelésekben alkalmazható korrekciós tételekre. A harmadikban arra keresem a választ, hogy a WACC változtatásával hogyan módosul a számított vállalatérték. A negyedik kérdés átfogó elméleti jellegű, miszerint az EVA módszer a DCF típusú eljárással szemben alkalmasabb–e a menedzsment értékteremtő képességének meghatározására. A szakdolgozat első nagyobb része egy alapvető elméleti áttekintés, amelyben nemzetközi és haza szakirodalmi források alapján összegyűjtöttem az érték, a vállalat érték különböző definícióit illetve leírom a vállalatértékelés fejlődését és aktualitásait. Ezután csoportosítom a különböző vállalatértékelési eljárásokat és módszereket, ebben a keretben helyezve el a két vizsgált módszert. A munkám tartalmazza az értékelt vállalat rövid bemutatását, illetve az iparági környezetelemzésére készült STEEPLE analízist. A vállalatérték levezetését párhuzamosan kezdem a két módszer között, az értékvezérlőket úgy határozom meg, hogy mindkét eljárásban alkalmazni tudjam őket. A társaság múltbéli gazdálkodását 2014-2018. számviteli kimutatásai alapján, analizálom, majd megbecsülöm a várható hozamokat és a WACC értékét. Itt elválasztom a két eljárás levezetését és meghatározom a vállalat értékét először a DCF majd az EVA módszerrel. Ezután a kutatási kérdések megválaszolása következik. Összehasonlítom a Vizsgált modellek módszertanát, vizsgálom a lehetséges korrekciók (WCR és ÉCS) valamint a WACC változásának vállalatértékre gyakorolt hatását, majd szakirodalmi forrásokra támaszkodva adok választ arra, hogy az EVA módszer a DCF típusú eljárással szemben valóban alkalmasabb–e a menedzsment értékteremtő képességének meghatározására. Végül egy összefoglalás következik, amelyben kiemelem a dolgozat sarkalatos pontjait, a kutatási kérdéseket és megfogalmazott válaszokat következtetéseket is. |
|---|