Japán mint turisztikai desztináció a 2010-es években, a nemzetközi és a magyar turisták tükrében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Japán Távol-Kelet desztináció desztináció-elemzés olimpia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/25924 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg25924 | ||
| 005 | 20200922112139.0 | ||
| 008 | 200702suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kovács Brigitta | |
| 245 | 1 | 0 | |a Japán mint turisztikai desztináció a 2010-es években, a nemzetközi és a magyar turisták tükrében |c Kovács Brigitta |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Japán manapság az egyik legkedveltebb távol-keleti desztináció. 2019-ben a Japan National Tourism Organization adatai szerint közel 31,9 millió külföldi látogató érkezett az országba, mellyel az északkelet-ázsiai alrégióban a 2. legnagyobb, az egész Ázsia és Óceánia régióban pedig a 3. legnagyobb nemzetközi látogatószámmal rendelkezik. Ám nem volt ez mindig így. A 2000-es évek elején is még csak néhány millióan érkeztek, főként a közeli országokból. 2013-ban sikerült először átlépniük a mágikus 10 milliót és azóta is megállíthatatlan a növekedés. A 2020-as év, a szakdolgozat elkészültének ideje a Tokyoi Olympiával egy minden korábbinál nagyobb számú turistaérkezést generálhat, az előrejelzések és a japán kormány reményei szerint akár a 40 milliós nemzetközi turistaérkezést is meghaladhatják.[1] Kutatásom célja, hogy a közelgő Olympia mellett a társadalmi, technológiai, gazdasági, természeti, politikai és egyéb okokot feltárhassam, melyek a turistaérkezések számának ilyen nagymértékű növekedéséhez vezethettek. A szakdolgozat első felében a szakirodalom előzetes áttekintése során nemzetközi szinten összegyűjtöm azon tényezőket és változásokat, melyek hatással lehettek a Japánba érkező turistákra, majd saját kutatásom mintavétele alapján vizsgálom az adott tényezők egyenkénti hatását a magyar turistákra. További célja a még kihasználatlan turisztikai erőforrások, vonzerők megtalálása, mellyel a célország tovább növelhetné az érkezések számát. Emellett esetlegesen a fogadóország szempontjából felmerülő nehézségeket is tárgyalnám, melyek az országba érkezők beözönlése miatt generálódtak, köztük a sokszor említett Tokyo-Hiroshima tengely túlterhelődését. Ez alapján a fő kutatási kérdések a következők: Melyek voltak a legfontosabb segítő tényezők a Japánba érkező turisták számának nagymértékű növekedéséhez? Ezek milyen szinten befolyásolták a magyar turistákat? Milyen további lehetőségei és korlátai vannak a turizmus növekedésének a szigetországban? [1] A szakdolgozat 2020. február 2-án készült el, viszont az Olimpiai Bizottság 2020. március 24-én a COVID-19 járvány miatt az Tokyoi Olympiát 2021 nyarára halasztotta (IOC). | |
| 695 | |a Japán | ||
| 695 | |a Távol-Kelet | ||
| 695 | |a desztináció | ||
| 695 | |a desztináció-elemzés | ||
| 695 | |a olimpia | ||
| 700 | 1 | |a Karsai Dr. Árpád |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/25924/1/Kov%C3%A1cs%20Brigitta_Jap%C3%A1n%20mint%20turisztikai%20desztin%C3%A1ci%C3%B3%20a%202010-es%20%C3%A9vekben%2C%20a%20nemzetk%C3%B6zi%20%C3%A9s%20a%20magyar%20turist%C3%A1k%20t%C3%BCkr%C3%A9ben.pdf |z Dokumentum-elérés |