Máréfalva székelykapuinak vonzereje a falusi turizmusban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | falusi turizmus gazdálkodói tevékenység kulturális turizmus turisztikai vonzerő turizmus |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/26431 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg26431 | ||
| 005 | 20200922122150.0 | ||
| 008 | 200821suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Tobiás Annamária | |
| 245 | 1 | 0 | |a Máréfalva székelykapuinak vonzereje a falusi turizmusban |c Tobiás Annamária |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a ÖsszefoglalóAz idegenforgalom, manapság az egyik leglendületesebben fejlődő gazdasági ágazat, hasonlóan más zónákhoz, itt is jelen van a kereslet és a kínálat. A kínálati oldal alappillére a vonzerő. A vonzerő egymagában nem elégséges tényező, ezért van nagy jelentősége a szolgáltató rendszernek. Mivel ők tudják biztosítani a turisták egyre magasabb színvonalú elvárásait. Vidéki települések, falvak esetében azok a vonzerők az értékesebbek, amelyek ma is élő környezetben találhatók, ahol a helyi közösség együtt él az örökséggel, mint például a néphagyományokat megőrző falvak. Vizsgálatom célja volt tanulmányozni Máréfalva és környékének turisztikai vonzerejét, illetve a turisztikai termékeit. Tanulmányozni a máréfalvi székely kapuk turisztikai szerepét, illetve jelentőségét a turizmus területén. A hipotéziseim a következőek voltak. A népi építészeti emlékek, mint látnivalók járulnak hozzá Máréfalva falusi turizmusának programkínálatához. A máréfalvi székelykapuk motívumkincsének megismertetése a tematikus turizmus egyik kínálati eleme lehetne. Dolgozatomban primer és szekunder kutatást is végeztem. Szekunder kutatás alapjaként olvastam a témával kapcsolatos szakirodalmat, illetve könyvek, tudományos publikációk, folyóiratokban megjelent cikkek és az interneten fellelhető források adatait használtam fel. Primer kutatás gyanánt interjúkat készítettem. Ezekből az adatokból szeretném megtalálni a választ a fent említett kérdésekre, felvetésekre. A szakirodalomban megtalálható adatok, illetve az interjúból merített adatok elemzését microsoft excel program segítségével készítettem el. A vizsgálatom során a következő eredmények születtek. Máréfalvára látogató vendégek korosztálya jellemzően az ötvenes korosztály. De az utóbbi időben megjelentek a fiatalabb generációk is, sőt már a generációk együtt érkeznek egy kis kikapcsolódásra. A faluba érkező vendégek megoszlása nemzetiség alapján a következőképpen alakult. Az eredmények szerint 90%-ban magyar vendégek érkeznek, de megfordultak már Finnországból, Svájcból, Amerikából, Szlovákiából is. A felvetésem miszerint a népi építészeti emlékek, mint látnivalók járulnak hozzá Máréfalva falusi turizmusának programkínálatához, beigazolódott. A vendégházak tulajdonosai nagy részben úgy ítélik meg, hogy igen, érdeklődnek a vendégek a székely kapuk iránt. Másik felvetésem, miszerint a máréfalvi székely kapuk motívumkincsének megismertetése a tematikus turizmus egyik kínálati eleme lehet, nem teljesen igazolódott be, hiszen a székely kapuk a vendégek nagy részét érdeklik az interjú anyagai alapján. Ellenben a kapu motívumkincsének megismerése már nem kelt akkora érdeklődést a vendégkörben jelenleg. Vannak, akik érdeklődéssel hallgatják, de akadnak a turisták között, olyanok is, akik a részletekre már nem olyan mélységben kíváncsiak. Az egyesület elnökével készült interjú is alátámasztja ezt az eredményt,”: végül az utolsó kérdésem arra irányult, hogy az interjúalanyom véleménye szerint, a székely kapuk motívumainak tüzetesebb megismerése hozzájárul-e a falusi turizmus fejlődéséhez. A válaszból megtudhatjuk, hog a motívumok tüzetessebb megismerése gyakorlás útján sajátítható el. Erre kitűnő alkalmat nyújthatnak a kézműves táborban folyó tevékenységek is. Az eddigi formában ez a tevékenység egy szűk réteg érdeklődési körét vonta be, (gyerekek, fiatalok) időszakos tevékenység (évente 6-7 nap) lévén inkább színesíti a helyi turisztikai programkínálatot, mint alapvető forrása lenne”. Véleményem szerint, egy jól összeállított, tradicionális programokkal dúsított, utazási tervvel lehetne motiválni a turistákat Székelyföld felkeresésére. Mint a desztináció, mint a vendégek számára kiváló forrás lehetne. A vendégeknek egy kellemes élményforrás, lenyűgöző környezetben tölthetnének el pár napot, emellett megismerhetnék a tájegység hagyományait. A desztinációnak pedig hatalmas lehetőség, hogy gyarapodjon, fejlődjön a folyamatosan növekvő turizmus által. | |
| 695 | |a falusi turizmus | ||
| 695 | |a gazdálkodói tevékenység | ||
| 695 | |a kulturális turizmus | ||
| 695 | |a turisztikai vonzerő | ||
| 695 | |a turizmus | ||
| 700 | 1 | |a Hanusz Dr. Árpád |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/26431/1/Tobias%20Annamaria_5MZ1K.pdf |z Dokumentum-elérés |