Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum gazdálkodásának elemzése 2015-2019. évekre vonatkozóan
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | beszámoló költségvetési gazdálkodás költségvetési szerv mérlegelemzés szakképzés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27018 |
| Kivonat: | A szakdolgozatom fő témája a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum gazdálkodásának az elemzése egy adott időszakra. Témaválasztásom egyik oka, hogy az adott költségvetési szervnél dolgozom. Így az elemzés során átfogóbb ismeret szerzése alapján bemutathatom a szakképzési centrum gazdálkodását. A munkahelyi kötöttségen kívül azért is erre esett a választásom, mert a közpénzek gazdálkodása a magyar gazdasági életet jelentősen befolyásolják. Az állami kiadások közé tartozik a költségvetési szervek támogatása is. Az elemzés a szakképzési centrum számára egy visszajelzés is, hogy gazdaságosan, eredményesen és hatékonyan működik e. A költségvetési szervek teljesítményének osztályozására kiemelt jelentőséggel bír a szabályosság követése is. A szakirodalom feldolgozása alapján a bemutatásra került az államháztartás felépítése, hatása, majd a költségvetési szervek felépítését, tevékenységét és osztályozási rendjét, alapításuk folyamatát is ismertettem. A költségvetési gazdálkodás jellemzőire is kitértem. A szakképzési centrumok megalakulásának előzménye, majd a megalakulás általános jellemzői felvezetése után, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum bemutatása történt. A Centrum gazdálkodásának vizsgálatát a beszámolók 5 éves adatait tendenciaelemzéssel, a bázis-, lánc-, és megoszlási viszonyszámokkal, majd az interjú során kapott információkkal egészítettem ki. A viszonyszámok használatán kívül, illeszkedésvizsgálat és egymintás t-próba módszereket is használtam. Az elemzésem során az alábbi megállapításokra jutottam. Az eredeti és módosított előirányzatok összefüggéseit vizsgálva a különböző hatáskörökben, úgymint a kormány, fejezeti és intézményi hatáskörök által történt növekedések esetleges elvonások összetételeit ismertettem. A 2015. 07. 01-vel létrejött szakképzési centrum a megfelelő működés biztosításához, gazdálkodás folyamatosságához, kormány és fejezeti hatáskörben is biztosították a keretet. A módosított előirányzatok és teljesítésük a 80 és 90 százalék közötti értékeket mutatott a vizsgált években, mely a tervezési hatékonyságot támasztja alá. A finanszírozási és költségvetési bevételek a működéshez szükséges fedezet és támogatások közül kiemelkedőnek találtam a pályázati összegekből nyert tételeket. A szakmai oktatáshoz egyrészt a külföldi tanulási lehetőséget biztosító Erasmus+ program, a VEKOP két pályázata is, ami a tanulók nyelvi fejlődését és a lemorzsolódás csökkenését segítik elő, mind hozzájárul a szakképzési centrum eredményes működéséhez az oktatás megfelelő színvonalának fejlesztésével. Az oktatások zavartalan működéshez pedig azok a pályázatok is hozzájárultak, amelyek biztosítják az ingatlanok megfelelő állapotát. Ilyen pályázat a KEHOP fotovoltaikus é és energetikai fejlesztései, megújuló energiák hasznosítása kapcsán. Az oktatás biztosítása mellett egyben a közüzemi díjak csökkenését is elősegíti. Így a gazdaságosság és eredményesség is jellemző a centrum gazdálkodásának ezen folyamatira. A centrum gazdaságosságát a felújítások mellett a beruházások kapcsán is megállapítottam. Azok a beruházások valósultak meg a centrum működésének eddigi éveiben, mely a szakmai oktatás számára elengedhetetlen, és a minőségi oktatáshoz is hozzájárulnak. A gépészeti centrum iskoláinak a szükséges tanműhely eszközei kiegészítik az elméleti oktatást. A centrum kiadásainak nagy részét a személyi költségek adták, mivel a 13 tagintézményének a vezetők, a pedagógusok, technikai dolgozók és egyéb megbízási jogviszonyban álló munkavállalók személyi költségeit tartalmazza. Összességében megállapítottam, hogy a centrum célja a fejlődés és az oktatás szintjének a javítása. Ezek tekintetében hatékonynak tekintem a centrum működését. A vagyoni helyzet elemzésénél arra a megállapításra jutottam, hogy a befektetett eszközök nagy részét az ingatlanok, ezeken belül az intézmények és telephelyeik adják. Amik a költségvetési gazdálkodásnak a szerves részét képezik. Pénzügyi biztonságot mutat az eladósodottsági és kötelezettségek aránya mivel értékük minimális volt. A centrum pénzügyi helyzeténél a likviditási mutatók alapján elmondható, hogy nem volt veszélyben a fizetőképessége egyik vizsgált évben sem. Az elemzésem végén a jövedelmezőség szempontjait is megvizsgáltam. Habár a költségvetési szervek nem jövedelemszerzés orientáltak, de alaptevékenysége után származik bevétele, így azokat megvizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy a centrum kapacitásának korlátjaihoz képest elfogadható bevételi összeget szerez, ami minimálisan, de évről évre növekvő tendenciát mutat. Az oktatás és a képzés színvonalának emelése a gazdasági életre befolyással bír. A szakképzési oktatás a gazdálkodás és a munkaerőpiac kölcsönhatásban vannak egymással. Ezáltal a hatékony és eredményes működése elengedhetetlen. A szervezés, irányítás és a végrehajtás eddigi folyamatai által a további célok és fejlődési lehetőségek elérésének alapjai adottak. A centrum gazdálkodásának elemzése során összességében elmondhatom, hogy egy költségvetési szerv működésének határain belül, hatékonyan, gazdaságosan és eredményesen működött a jogszabályok, rendeletek és belső szabályzatok alapján. |
|---|