A korrupció érzékelése a KKV szektorban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | kis- és középvállalkozás - KKV korrupció korrupció elleni küzdelem nemzetközi szervezetek versenyképesség |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27121 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg27121 | ||
| 005 | 20210329100032.0 | ||
| 008 | 201127suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Soltész Attila Miklós | |
| 245 | 1 | 2 | |a A korrupció érzékelése a KKV szektorban |c Soltész Attila Miklós |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom eleje tartalmazza akötelezően előírt nyomtatványokat és fedőlapokat. Ezek után található atartalomjegyzék. A bevezető rész tartalmazza a korrupció fogalmimeghatározását, eredetét. Ebben a részben ismertetem még a hipotéziseimet amirea szakdolgozatot építettem. A primer és szekunder kutatás és a korrupcióérzékelési index megemlítése. Következő vázlatpontomban a korrupció fogalmimeghatározásaival majd, hogy milyen kategóriák alapján lehet besorolni (jogon,közérdek, közvélemény alapú). A korrupció típusait taglalom ezután (zsarolás,hűtlen kezelés, megvesztegetés stb.). A korrupció területei alapján valótipizálása (közszférában, politikai, olajipar, nehézipar stb.) és bemutatása. Aversenyképesség és a korrupció kapcsolata, a korrupciós kitettség milyentényezők alapján csoportosítható (intézményi háttér, sajtószabadság, tulajdonokvédelme, központi kormányzat elszámoltathatósága). Az intézményi környezet és akorrupció szimbiózisának, előnyei, hátrányai és nagyságának kapcsolata. Akorrupció a KKV szektorban, korrupció ellenes programok, a programokhozszükséges képességek és tudás szükségessége. Következő vázlatpont a kutatásimódszereim ismertetése. Primer kutatási módszernek a kérdőíves felméréstválasztottam és annak módszere. A hipotéziseim részletesebb ismertetése isebben a fejezetben zajlik. Majd a szekunder adatok felhasználására vonatkozógondolatok. Következő vázlatpont a korrupció mérése, a korrupció érzékelésiindex kisebb történeti áttekintése, a saját fogalmi meghatározása, és a mérésekesetleges pontatlanságai. Magyarország elhelyezkedése a korrupció érzékelési index skálájánés összehasonlítása más országokkal, az Európai Unión belüli helyezés ésvilágviszonylatban hol tartózkodunk. További kísérletek és módszerek a korrupciómérésére (Control of Corruption Index, Eurobarometer, PwC). Következővázlatpontban a korrupció ellenes intézkedések kerülnek bemutatásra, anemzetközi egyezményekben foglalt követelmények hazai jogba való átültetése.Hazai próbálkozások is vannak a korrupció visszaszorítása érdekében (NemzetiKorrupcióellenes Program). Különböző nemzetközi szervezetek és testületek adtakki iránymutatásokat és szerződéseket. A következő vázlatpontban a primerkutatásom feldolgozása és kiértékelése zajlott. A kérdőív során a korrupcióvalkapcsolatos attitűdökre voltam kíváncsi, illetve azt vizsgáltam, hogy milyenismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a korrupcióval kapcsolatban. Majdkövetkezett a vizsgálatom eredményei és a hipotézisek kiértékelése. Kutatásaimrészben vagy egészben igazolták mindhárom hipotézisemet. Az összefoglalás ésvégkövetkeztetés az utolsó pontja a szakdolgozatomnak. Dolgozatomban igyekeztema kis- és középvállalkozásra gyakorolt hatásokat vizsgálni, de szakirodalom ésa különböző kutatások egyértelmű azt mutatják, hogy a korrupció legerősebben aközszférában a közjavak önérdekek szerinti újra elosztásában, illetve aközigazgatásban van jelen. A versennyel kapcsolatban az egyik válaszadóvéleménye szerint az a probléma a korrupcióval, hogy annak hatására olyan cégekis fennmaradnak és érvényesülnek a piacon, amelyek korrupció nélkül nemlennének képesek alkalmazkodni a piaci változásokhoz, vagyis ezáltal olyancégek vesznek részt a gazdasági életben, melyek befolyás nélkül nem lennénekéletképesek. A felmérés során a válaszok többsége 50-60 százalékos aránybanteljes mértékben elutasítják a korrupciót, és szigorúbb büntetéseketszorgalmazna. Leginkább abban látják a korrupció negatív hatását, hogy annaksorán a tehetség és tudás háttérbe szorul a pénzügyi lehetőségekkel szemben,ami a versenyképességet rombolja. A szakdolgozat végén megtalálhatóak azirodalomjegyzék és egyéb források. | |
| 695 | |a kis- és középvállalkozás - KKV | ||
| 695 | |a korrupció | ||
| 695 | |a korrupció elleni küzdelem | ||
| 695 | |a nemzetközi szervezetek | ||
| 695 | |a versenyképesség | ||
| 700 | 1 | |a Hauber Dr. György |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27121/1/A%20korrupci%C3%B3%20%C3%A9rz%C3%A9kel%C3%A9se%20a%20KKV%20Szektorban.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27121/2/BA_TO_Solt%C3%A9sz_Attila_JGY4VI.pdf |z Dokumentum-elérés |