A balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztül
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Format: | Thesis |
Kulcsszavak: | balanced scorecard bsc kontrolling menedzsment eszköz stratégia |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27123 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg27123 | ||
005 | 20210329100137.0 | ||
008 | 201127suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Varga Kinga Eliza | |
245 | 1 | 2 | |a A balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztül |c Varga Kinga Eliza |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a ÖSSZEFOGLALÁSA balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztülA tanulmányomat először is két nagy részre bontottam le. Az első felében egy általánosképet fektettem le a BSC működéséről, a következő fejezetekben, mint második rész,pedig magát a kutatási részt mutattam be. A kutatási részben nem tűztem ki célul ateljeskörű elemzést és a problémák megoldási javaslatainak az átfogó megfogalmazását,helyette az elmélet gyakorlatba való átültetése során felmerülő észrevételeketfogalmaztam meg.Az első fejezetben leginkább Robert S. Kaplan és David P. Norton könyveit veszemalapul. A szerzőpáros nevéhez fűződik ez a nézet, ők fektetik le az alapjait a BSC-nek,így ezeket felhasználva éreztem hitelesnek az alapok ismertetését. Itt fejtem ki bővebbenmindenki számára, hogy mi is a Balanced Scorecard. Bemutatásra került azalkalmazásának a főszempontja, a lényege és a működésének elméleti háttere is.Ismertettem a BSC kialakulásának a szakaszait, a felépítését és a legfontosabbfogalmakat, amik elengedhetetlenek a téma szempontjából, illetve, hogy mi adja ennek amutatószám rendszernek a sikerét, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy cégstartágiáját hatékonyan támogatni tudja. Nézzük is át a lényeges pontokat:A pénzügyi és számviteli modellek megújulására került sor kb. 30 évvel ezelőtt, aminekhatására alakult ki a BSC. A mai világban a vállalatok nem csak a pénzügyi mutatókelemzésére hagyatkoznak, ezért a BSC-ben is találunk nem pénzügyi mutatókat. A célokés a mutatók meghatározása egy ominózus pont a BSC folyamatának szempontjából, ígya célok és a célok eléréséhez szükséges intézkedések lesznek a középpontban. Egy jólfelépített BSC tartalmaz, mind szubjektív és objektív számszerűsíthető mutatókat is. Hajól alkalmazzuk, akkor nem csak egy operatív rendszert, hanem ennek a segítségévelstratégiánkat is hatékonyabban érhetjük el. A Balanced Scorecard lehetővé teszi, hogy astratégia legyen a középpontban.A BSC a felsővezetők eszközrendszere, amely megfogalmazza a szervezet célját,jövőképet és stratégáját, majd ennek megfelelően egy ok-okozati kapcsolattalmeghatározza a mutatószámrendszerét is. A BSC-nek négy fő nézőpontja van, amikharmóniát teremtenek a szubjektív és objektív mutatók, a rövid és hosszú távon kitűzöttcélok között, illetve az eredmény és annak eléréséhez szükséges teljesítményokozókközött.Amikor már mindenkiben kialakult egy kép a BSC-ről, hogy nem egyszerűen a célok és mutatók összegyűjtéséről szól, akkor áttértem arra, hogy mitől is és hogyan lehet jó a BSC. Ahhoz, hogy a vállalat elérje a stratégiai célkitűzését fontos, hogy a munkavállalók és a vezetők is motiváltak legyenek. Nagyon fontos, hogy a cég teljesítményértékelési rendszere jól szemléltesse a stratégiát. A jó BSC leírja a vállalati stratégiát, azonban ennek visszafelé is működnie kell. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor jól dolgoztunk és megfelelő a rendszert. A stratégia az ok-okozati összefüggéseken, az eredmény mutatókon és a teljesítményokozókon keresztül tökéletesen leírható. Az ok-okozati kapcsolat pedig összefogja egy keretbe az egészet, hiszen ez segít abban, hogy a stratégia jól legyen meghatározva és visszakövethető legyen a kapcsolatokon keresztül.Ha eljutottunk odáig, hogy a vállalatok a saját balanced scorecardjukat megalkották, akkor be kell építeniük azt a korábbi rendszerükre.Ezen pontok tisztázását követően pedig áttértem a lényegi részre az elemzésre., amit egy vállalati bemutatóval kezdtem, majd pedig néhány fontos észrevételt fogalmaztam meg a gyakorlati rész kialakításával kapcsolatban. Nézzük át ezeket a pontokat röviden:Győződjünk arról, hogy a vállalatnál a vízió, misszió és az ehhez köthető stratégia fontos mindenki számára. Első lépésekbe is be kell vonni a vezetőket, vagyis törekedjünk a top-down elvre. Minden szervezetnek vannak stratégiai céljai és ezeknek a megvalósítására tökéletes segítség a BSC. Gondot okozhat azonban, ha a vállalat nem függetlenek, mivel ebben az esetben a stratégiáját befolyásoló faktorokra nem feltétlenül van befolyása.Fontos pont még, hogy reális célokat tűzzünk ki, ezt viszont csak akkor tudjuk kivitelezni, ha ismerjük a folyamatokat és a korrelációkat. Mivel a BSC a stratégia eszköze, így érdemes a célok értékeit előre meghatározni évekre előre és kisebb részcélokra bontani.Lényeges leszögezni, hogy a BSC hiába tartalmaz operatív működést leíró mutatókat, nem ezek követésére kitalált rendszer. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a BSC nem a teljes vállalatnak a folyamatait és összefüggéseit írja le, hanem csak azokat folyamatokat és azok összefüggéseit, amiknek hatása van a stratégia beteljesülése szempontjából.Remélem a dolgozatom hasznos tanulmány mindenki számára, akinek újdonság a BSC és a benne lévő tapasztalatok óvatosságra és körültekintésre intenek mindenkit, aki szerint az elmélet gyakorlatba való átültetése egyszerűnek tűnik | |
695 | |a balanced scorecard | ||
695 | |a bsc | ||
695 | |a kontrolling | ||
695 | |a menedzsment eszköz | ||
695 | |a stratégia | ||
700 | 1 | |a Ilyés Dr. Csaba István |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27123/1/Varga_Kinga_Eliza_FZLGYK_MSC_szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27123/2/Nyilatkozat-sajat-munkarol_2020.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27123/3/Varga_Kinga_Eliza_FZLGYK_MSC_%C3%B6sszefoglal%C3%B3.pdf |z Dokumentum-elérés |