Az ökoadó a múltban és most
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adózás környezetvédelem közvetett adó közvetlen adó ökoadó szennyezés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27225 |
| Kivonat: | Összefoglaló részemet először is azzal szeretném kezdeni,hogy a környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült adónemek véleményem szerintmég nincsenek teljesen kiforrott állapotban. Sok esetben ellenállásba ütköznekmár a bevezetés fázisában. Annak ellenére, hogy a versenyképességet nembefolyásolják, nem aratnak feltétlen sikert. A környezetvédelemmel, illetve a környezet megóvásával már aközépkorban is foglalkoztak. Nemzetközi viszonylatban az első fontosszervezetet 1968-ban alapították meg, ez volt a Római Klub. Kiemelt céljuknaktekintették, hogy mindenki egységesen lépjen fel a bolygó megóvása érdekében. Több világkonferenciát is rendeztek annak érdekében, hogy minél hamarabbmegoldást találjanak a környezeti katasztrófák megelőzésére. Így aztmondhatjuk, hogy a témával való foglalkozás világméretű vált. Próbáltak arratörekedni, hogy minél hosszabb távú stratégiákat dolgozzanak ki, hiszen alegfontosabb tényezőnek a jövő generációinak jólétét tekintették. Mint már említettem, szinte minden esetben azt mondhatjuk,hogy az ökoadók bevezetése ellenállást váltott ki a húzó ágazatokban. Eztvisszavezethetjük arra, hogy ez az adófajta még nem érte el végleges formáját,azaz folyamatosan tovább gondolására van szükség. Bevezetésük komoly szakmaitudást igényel és szükség van a folyamatos elemzésükre is. A környezeti adókfelépítése Magyarországon két nagy csoportra bontható. Az egyik nagy csoport aközvetett adók, melybe beletartozik az energiaadó, a környezetterhelési-díj ésa környezetvédelmi termékdíj. Ezen belül a környezetterhelési díjat három főrészre bonthatjuk, melyek a levegő-, a víz- és a talajterhelési díj.Természetesen, ha vannak közvetett adók, akkor közvetlen adókról isbeszélhetünk. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a vízkészletjárulékot, az üzemanyagok jövedéki adóját, a regisztrációs adót és akörnyezetvédelmi bírságokat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a környezetvédelmi adók elsődleges célja a„szennyező fizet elv”, azaz a szennyező tevékenység köteles fizetni abban azesetben, ha a környezetben valamilyen kárt okozott. Pozitívuma az lehet, hogyezekből a bevételekből befolyt összegeket olyan kutatásokra, illetvefejlesztésekre lehet fordítani, mely a jövőben segít megfékezni a globálisklímaváltozást. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogynemzetközi szinten Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el akörnyezetvédelem ügyében. Mondhatjuk azt is, hogy inkább a középmezőny alján.Sajnos az állam nem támogatja a megújuló energiaforrások mélyebb ki- ésfelhasználását, illetve országunkban a szélenergia alkalmazása is teljesmértékben visszaszorul, ellentétben a nyugati szomszédainkkal szemben. Eztegyértelműen mutatja Paks 2 kialakítása is. A fejlődő országokban fokozatosankezdik visszaszorítani a jelenleg is működő atomerőműket, hiszen áramtermelőszerepüket átveszi más helyettesítő megújuló energia használata. Úgy gondolom,hogy ez az út lenne a fenntartható fejlődés szempontjából a legkedvezőbb,hiszen így bolygónk terhelése is jelentős mértékben visszaszorulna. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy hazánk is próbál tenni akörnyezetvédelem előrelépése érdekében, gondolok itt az „Otthon melegeprogramra” vagy az „e-mobilitásra”. Az Otthon program egy olyan innovációsprogram, mely támogatja a megújuló energia fejlesztését. Az e-mobilitás is egyinnovációs program, hiszen az elektromos gépjárművek használatának növelésétcélozza meg. |
|---|