Egy mezőgazdasági vállalkozás komplex elemzése az éves beszámolója alapján
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | beszámoló(k) elemzése elemzés(ek) hatékonyság elemzése jövedelmezőség elemzése komplex elemzés mezőgazdaság pénzügyi helyzet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27232 |
| Abstract: | Szakdolgozatomban a Huszár és Társa Kft komplex elemzését készítettem el a 2016-tól2018-ig tartó időszakra. A Huszár és Társa Kft egy Somogy megyei mezőgazdasági társaság, melyfő tevékenységében mezőgazdasági növénytermeléssel, mezőgazdasági szolgáltatás nyújtással,mezőgazdasági termékkereskedelemmel és közúti teherszállítással foglalkozik.A dolgozatom elején bemutattam a társaságot, hogy két tulajdonosa van, hogyan alakula jegyzett tőkéje, illetve, hogy mikor alakult. A következő fejezetben a bemutattam a társaságszámviteli politikájának felépítését és tartalmát, ismertettem, hogy a vállalkozás egyszerűsítettéves beszámolót készít, illetve, hogy mind a mérlegét, mind az eredménykimutatását „A”változatban készíti.Ezt követően általánosan bemutattam a komplex elemzés alapját képező beszámolófelépítését, tartalmát, illetve a fajtáit, külön fejezetben ismertetve az egyszerűsített évesbeszámolót. A beszámoló bemutatása után tértem át a komplex elemzésre.Először is a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgáltam meg. Látható volt, hogy a vállalkozásközel azonos arányban rendelkezik befektetett eszközökkel és forgóeszközökkel. A befektetetteszközök nagyrésze a termeléshez, míg a készleteké a kereskedelmi tevékenységéhez szükséges.Vizsgáltam továbbá a forgóeszközökön belüli arányokat is, mely során látható volt, hogy akövetelések teszik ki a legnagyobb részét a forgóeszközöknek. Ezt követően vizsgáltam avállalkozás passzíváinak arányát is. A vállalkozás a vagyon fedezetéül mind saját, mind pedigidegen forrásokat igénybe vesz. A vizsgált években a saját tőke aránya meghaladta az idegenforrásokét.A vagyoni helyzet elemzését követően áttértem a pénzügyi helyzetre. A pénzügyi helyzet elemzésénél külön vizsgáltam a hosszú és rövidtávú helyzetét. A hosszútávú pénzügyi helyzet vizsgálatakor a vállalkozás adósságállományát elemeztem. Megállapítottam, hogy a vállalkozás nincs eladósodva, a hosszútávú pénzügyi helyzete stabilnak tekinthető, bár az eredménye nem képes fedezni az esedékes törlesztőrészleteket, melynek oka a csökkenő eredmény volt.A rövidtávú pénzügyi helyzet elemzése során a vállalkozás likviditását vizsgáltam, mely során megállapítható volt, hogy a vállalkozás likviditási helyzete ugyan elég ingadozó volt, de azért még elfogadhatónak tekinthető.Az elemzés során megfigyelhető volt, hogy 2018-ra nagymértékben emelkedtek mind a hosszú, mind pedig a rövid lejáratú kötelezettségek értéke, mely változás a pénzügyi helyzet romlását okozta. A romlás oka a beruházások finanszírozásához használt idegenforrások és ezáltal az esedékes törlesztőrészletek növekedése.A pénzügyi helyzet bemutatását követően áttértem a vállalkozás jövedelmezőségi helyzetének a vizsgálatára. Az elemzés során bemutattam a vállalat bevétel-, tőke-, élőmunka-, bér-, eszközarányos és komplex jövedelmezőségi mutatókat. Az elemzett mutatók majdnem mindegyike a vállalkozás romló jövedelmezőségi helyzetére hívja fel a figyelmet, melynek oka a vállalkozás eredményének nagymértékű romlása a vizsgált években.A jövedelmezőségi helyzet után áttértem a vállalkozás hatékonyságának vizsgálatára, mely szoros összefüggésben áll a jövedelmezőséggel, így számítani lehetett, hogy a hatékonysági mutatók vizsgálatakor is csökkenést tapasztalhatunk. A romló hatékonyságnak, hasonlóan az előzőhöz itt is az eredmény csökkenő tendenciája volt az oka. Az elemzés során vizsgáltam élőmunka-, bér-, tőke-, eszközhatékonyság és termelési költségszint mutatókat. A vizsgálat rámutatott, hogy a vállalkozás egyre csökkenő állományi létszám mellet egyre magasabb bérköltséget számolt el, mely a bérezési rendszer problémájára utal.Az utolsó fő fejezetben a vállalkozás jövedelmezőségi és hatékonysági helyzetét rontó eredmény elemzését végeztem el. Bemutattam, hogy a vállalkozás árbevétele hogyan épül fel és hogyan változott az összetétele a vizsgált években. Bemutattam továbbá azt, hogy a vállalkozás valamennyi ráfordításának értéke nagymértékben emelkedett a vizsgált években.A vállalkozás romló helyzetéért tehát a stagnáló árbevétel mellett növekvő ráfordítások okozták, mely a vállalkozás helytelen gazdálkodásának köszönhető.Remélhetően a vállalkozás a következő időszakban ezeket javítani fogja és ezáltal növekvő tendenciát ér el mind az eredményében, mind pedig jövedelmezőség és hatékonysági helyzetében. |
|---|