Fordított befektetői szerepek az életbiztosítási szektorban?

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Hornyák Levente
További közreműködők: Rékasi Róbert
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:alternatív befektetés
befektetési eszközök
biztosítás(ok)
életbiztosítás
intézményi befektetők
unit-linked
zöld pénzügyek
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/27292

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg27292
005 20210329110808.0
008 201127suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Hornyák Levente 
245 1 0 |a Fordított befektetői szerepek az életbiztosítási szektorban?  |c Hornyák Levente  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Az életbiztosítók a pénzügyi közvetítőrendszer fontos elemei, intézményi befektetőként a tőkepiacok lényeges szereplői. Befektetési szempontból két, lényegesen különböző portfólió típust különíthetünk el: a unit-linked tartalékokat és a hagyományos (nem unit-linked) tartalékokat. Mindkét tartalék hosszú távú befektetési időhorizonttal rendelkezik, mégis a kockázatos eszközök arányában óriási eltérés figyelhető meg. A hagyományos tartalékokban szinte csak alacsony kockázatú magyar állampapírok találhatók, míg a unit-linked tartalékokban jóval magasabb a kockázatos, magasabb hozampotenciállal rendelkező eszközök aránya. Az alternatív befektetések megjelenése rendkívül alacsony a hazai biztosítási szektorban. A két tartalék eltérő eszközallokációjának egyik fontos tényezője, hogy ki viseli a befektetési kockázatot. A hagyományos tartalékok befektetési kockázatait teljes egészében a biztosító viseli, ezzel szemben a unit-linked termékeknél az ügyfél viseli az árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Nagyon jelentős szerepe van a Szolvencia II szabályrendszernek, amelynek egyik alapelve, hogy a magasabb felvállalt kockázat nagyobb tőkeszükséglettel jár. Emellett a biztosítók a hagyományos tartalékok esetén rövid távú hozamgaranciát is vállalnak. Így a rövidtávú garanciavállalás, a többlethozam visszatérítéssel járó aszimmetrikus kockázatviselés, illetve a magasabb kockázatvállalással járó tőkeszükséglet növekedés gyakorlatilag determinálja, hogy a biztosítók semmilyen többlet kockázatot nem vállalnak fel a magasabb hozam reményében, így a befektetéseket mindaddig alacsony kockázatú államkötvényekben tartják, amíg ezzel kitermelhető a garantált hozam, ami viszont ütközhet az ügyfelek érdekével. 
695 |a alternatív befektetés 
695 |a befektetési eszközök 
695 |a biztosítás(ok) 
695 |a életbiztosítás 
695 |a intézményi befektetők 
695 |a unit-linked 
695 |a zöld pénzügyek 
700 1 |a Rékasi Róbert  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27292/1/SZAKDOLGOZAT_HORNY%C3%81K_LEVENTE_QAGWIU.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27292/2/BA_TO_Horny%C3%A1k_Levente_QAGWIU.pdf  |z Dokumentum-elérés