A magyar munkaerőpiac helyzete a 4. ipari forradalom foglalkoztatási kihívásainak tükrében
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | digitalizáció digitális technológia ipari forradalom mesterséges intelligencia oktatáspolitika |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27296 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg27296 | ||
| 005 | 20210329111010.0 | ||
| 008 | 201127suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Zeitouni Marcell | |
| 245 | 1 | 2 | |a A magyar munkaerőpiac helyzete a 4. ipari forradalom foglalkoztatási kihívásainak tükrében |c Zeitouni Marcell |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Dolgozatom célja volt meghatározni a negyedik ipari forradalom fogalmát, magyarázatot találni kialakulására, mozgatórugóira és elsősorban a munkaerő-gazdálkodás területén okozott hatásaira. Az elvégzett kutatások alapján azt kívántam felmérni, hogy napjainkban Magyarországon a munkaadói és a munkavállalói oldal szereplői, illetve a kettő között mintegy hídként közvetítő oktatás területe mennyire van felkészülve a negyedik ipari forradalom okozta változásokra. Annak a kérdésnek a megvizsgálására, hogy Magyarországon a Z generáció tagjai – mint digitális bennszülöttek -, vagy az idősebb korosztály van jobban felkészülve az 4. ipari forradalom munkapiaci elvárásaira primer kutatási módszerként a kvantitív, nem reprezentatív, véletlenszerű mintavételen alapuló online kérdőíves felmérést választottam. Vizsgálatom azt igazolta, hogy a Z generáció tagjai semmivel sem felkészültebbek e téren, mint az idősebb korosztály. A második kutatási kérdés megválaszolásához a dokumentumelemzés módszerét használtam. A vizsgálat tárgyának megfelelő szempontok alapján elemeztem Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját és a 2020-as NAT-hoz illeszkedő gimnáziumi kerettanterveket, amelyekből megállapítható, hogy a középiskola nem készíti fel a diákokat 4. ipari forradalom foglalkoztatási kihívásaira. A célkitűzés és a stratégia ugyan megszületett, de ezt nem sikerült a résztvevőkben széles körűen tudatosítani és a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat sem sikerült kielégítően megteremteni. Végül arra voltam kíváncsi, hogy érezhetőek-e már a multinacionális vállalatoknál és a KKV szektorban az ipar 4.0 hatásai Magyarországon. Az interjúhoz interjúalanyként Charaf Hassant, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánját kérdeztem a témában. A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy a multinacionális vállalatoknál már ott vannak a naprakész ipar 4.0 technológiák, eljárások, míg a hazai KKV szektor fényévekre van lemaradva tőlük. | |
| 695 | |a digitalizáció | ||
| 695 | |a digitális technológia | ||
| 695 | |a ipari forradalom | ||
| 695 | |a mesterséges intelligencia | ||
| 695 | |a oktatáspolitika | ||
| 700 | 1 | |a Eckert Bálint |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27296/1/Szakdolgozat_Zeitouni_Marcell_X1ZN0U.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27296/2/BA_TO_Zeitouni_Marcell_X1ZN0U.pdf |z Dokumentum-elérés |