A felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetközi szervezeti rendszere és egyes gazdasági vonatkozásai - Különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | európai felsőoktatási térség felsőoktatás minőségbiztosítási eljárások minőségbiztosítási rendszer oktatáspolitika stakeholder(ek) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27363 |
| Kivonat: | Diplomadolgozatom első fejezetével célom az volt, hogy alátámasszam: az európai felsőoktatási minőségbiztosítási szervrendszer kialakulásához a globalizáción, azon belül az európai integrációs és harmonizációs törekvéseken keresztül vezetett az út. Hangsúlyozom benne a globalizáció jelentőségét és kiemelek jelentős, kulturális- oktatási relevanciával bíró nemzetközi szervezeteket, amiknek szervezeti struktúrái, tagsági és működési mechanizmusai számos rokonvonást mutatnak a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetekkel. Részletesebben foglalkoztam az Európai Unió felsőoktatási politikájával, ezen keresztül az Európai Felsőoktatási Térség kialakulásával, amely elősegítette a felsőoktatás, és a felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetköziesedését Európában. Ezt követően áttértem a szervezeti rendszer bemutatására, ám előtte tisztáztam a felsőoktatási minőségbiztosítás azon elvi kérdéseit, amelyek a szervezet céljainak és működésének megértéséhez elengedhetetlenek. Felvázoltam minőségbiztosítási elméleteket és módszereket, amik hatottak a felsőoktatás minőségbiztosítására – kitérve a kritikai megközelítésekre is – és bemutattam a felsőoktatási miniségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelveit. A szervezetek bemutatásakor ugyancsak az első fejezet logikája mentén „felülről” kezdtem, a világszintű szervezetekkel, ezt követően rámutattam az amerikai rendszer sajátosságaira, lévén, hogy azokból az európai szervezetek is nagyban merítettek. Az európai rendszer kapcsán tisztáztam a tagságok, listák és regisztrációk rendszerét, azokat táblázaton szemléltettem és próbáltam beazonosítani, hogy milyen kihívások, válaszutak vannak az egyes szervezetek, különösen az ENQA előtt, utalva a felsőoktatás átalakulására és arra, hogy első sorban a növekvő flexibilitás iránti igények miatt a szervezeteknek is meg kell újulniuk és ezzel egyetemben meg kell újítaniuk szervezeti felépítésüket és alapdokumentumaikat. Álláspontom szerinte el kell kezdeni e körben a sztenderdek átdolgozását, amelyek jobban idomulnak az intézményi, ügynökségi és tagállami sokszínűséghez és a változó hallgatói igényekhez, valamint a felsőoktatás és a munkaerőpiac viszonyának rohamos átalakulásához és ezzel egyidejűleg a digitalizációs trendekhez. Az európai ernyőszervezeteknek tovább kell lépniük a múlt nehézségein és egymással együttműködve, egymással szoros partneri viszonyban közösen kell fellépniük a bürokráciacsökkentés, valamint a folyamatok letisztázása, egyszerűsítése érdekében. A kormányoknak – akik még nem tagok – csatlakozniuk kell az EQAR-hoz, és ezen túl a szakterület képviselőiből álló munkacsoportokat kell létrehozniuk a minőségpolitika határokon átnyúló harmonizálása, fejlesztése érdekében. Az utolsó fejezetben a felsőoktatás és a felsőoktatási minőségbiztosátás általam leglényegesebbnek vélt kapcsolódási pontjait tártam fel a gazdasággal. Ezen belül elsősorban a világ legnevesebb egyetemi rangsorainak és az OECD éves jelentéseinek illetve az Eurostat adatira támaszkodva igyekeztem igazolni egyrészt, hogy a versenyképes gazdaság versenyképes (felső)oktatást is igényel, másrészt, hogy a felsőoktatás minősége és a gazdasági fejlődés között szignifikáns összefüggés van. Továbbá, hogy ebben a folyamatban a minőségkultúra alakításán, iránymutatásain, segítő vizsgálódásán, a jó gyakorlatok összegzésén és építő javaslatok tételén keresztül a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetrendszernek kiemelkedő feladata és felelőssége van. Végül arra mutattam rá, hogy az egyetemek és az ügynökségek szoros együttműködése a stakeholderekkel kiemelt terület, ami hosszabb távon hozzájárulhat egy sokkal inkább képesség alapú kimeneti rendszer térnyeréséhez. Kívánatosnak tartom továbbá az egyetemek és a tudományos kutatóhálózatok, kutatóintézetek kapcsolatának szorosabbá és élőbbé tételét (ahol nem az). |
|---|