Egészségügyi gazdaságtan, különös tekintettel a kórházgazdálkodásra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | egészség-gazdaságtani elemzés egészségügyi ellátás egészségügyi reform gazdaságtan kórházi controlling |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27489 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg27489 | ||
| 005 | 20201129195206.0 | ||
| 008 | 201129suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Burai Anita Anikó | |
| 245 | 1 | 0 | |a Egészségügyi gazdaságtan, különös tekintettel a kórházgazdálkodásra |c Burai Anita Anikó |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az egészségügy finanszírozása egy olyan speciális terület, ahol nem a fogyasztó szabja meg a fogyasztást, illetve annak mértékét, hanem a szolgáltató. Ennek az az indoka, hogy a beteg nem tudja, hogy milyen vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy tünetei jól diagnosztizálva legyenek, illetve milyen betegségben szenved és annak mi a gyógymódja. A fentiek alapján maga az orvos, azaz a szolgáltatást nyújtó szabja meg a keresletet. Az egészségügyben különböző finanszírozási formák vannak. Ezeket két nagy csoportra lehet felosztani, bázisfinanszírozásra és teljesítményalapú finanszírozásra. Ezeket is kisebb egységekre tudjuk tagolni, amely az alábbiakban kifejtettek szerint történik. Bázisfinanszírozás esetén a szolgáltató számára egy alap összeg kerül meghatározásra, amelyből gazdálkodhat. Ezt az összeget kétféleképpen határozhatják meg. Az egyik módszer a kapacitásfinanszírozás, ahol a költségvetés valamely mutatószám (pl. ágyszám, óraszám stb.) alapján kerül megállapításra. A másik módszer a feladatfinanszírozás. Ebben az esetben a szolgáltató egy adott időszakra fix összegre számíthat, azonban ez nem a kiszolgált betegek alapján működik, hanem feladathoz kötötten. A teljesítmény alapú finanszírozást is két nagy csoportra lehet bontani. Az egyik a tételes elszámolás, a másik pedig a normatív elszámolás. A szolgáltatások tételes elszámolása esetén az intézmény minden egyes vizsgálat költségét elszámolja egy adott időszakon belül, majd ezt a finanszírozónak továbbítja, és ez alapján kapja meg a gyógyításra fordítható összeget. A normatív rendszeren belül is két alcsoportot különítünk el. Az egyik a fejkvóták alapján történő elszámolás. Ebben az esetben a szolgáltatást nyújtók az ellátandó személyek után kapják a díjukat. Ilyen rendszerben működnek Magyarországon a háziorvosok. A háziorvosok a támogatást az adott hónapban ellátott betegtől függetlenül kapják, hiszen csak az számít, hogy az adott háziorvoshoz hány személy van bejelentve. A háziorvosok attól függetlenül is megkapják az összeget, hogy abban az adott hónapban ellátták-e a beteget vagy sem. A normatív rendszer másik csoportja az eset osztályozási rendszerek. 1993 óta Magyarországon a HBCs (Homogén Betegségcsoportok) rendszert alkalmazzuk, ami az amerikai Diagnosis Related Group (DRG) rendszernek felel meg. Ebben a rendszerben a betegségeket aszerint csoportosítjuk, hogy milyen szakmai tudást igényelnek, illetve milyen költséggel járnak. Ez a rendszer továbbá olyan szempontokat is figyelembe vesz, mint az ellátás hossza, a vizsgálatok mennyisége és milyenséges, és a beteg életkora. A kutatásom célja elsődlegesen, az hogy megismerjem, és átfogó képet kapjak az egészségügy helyzetéről, annak finanszírozásáról és a különböző problémák megoldásáról. A kutatásom célja továbbá, hogy ne csak a Magyarországi viszonyokat ismerjem meg, hanem az Európai Unión belül más országok egészségügyi helyzetét is. A szakdolgozatomat történeti áttekintéssel kezdem, amelyet a téma jogi kereteinek bemutatása követ. Ezt követően részletesen bemutatásra kerülnek az egyes finanszírozási formák. Ennek keretében komparatív analízist végeztem, vagyis összevetettem az egyes módok előnyeit és hátrányait. Kutatásomban a hazai helyzet bemutatása mellett hangsúlyt fektetek a külföldi, elsősorban Európában előforduló rendszerek összevetésére. A magyar rendszert az Egyesült Királyság rendszerével, a belga, norvég és az osztrák struktúrával állítottam szembe. A különböző rendszerek bemutatásának alapjául azért ezeket az országokat választottam, mert eltérőek a magyar rendszertől, így egy olyan képet kaphatunk az egészségügy finanszírozásának módjairól, ami Magyarország számára is követendő példát mutathatnak. | |
| 695 | |a egészség-gazdaságtani elemzés | ||
| 695 | |a egészségügyi ellátás | ||
| 695 | |a egészségügyi reform | ||
| 695 | |a gazdaságtan | ||
| 695 | |a kórházi controlling | ||
| 700 | 1 | |a Fábián Attila |e ths | |
| 700 | 1 | |a Stankovics Éva |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27489/1/Burai%20Anita%20Anik%C3%B3-%20EG%C3%89SZS%C3%89G%C3%9CGYI%20GAZDAS%C3%81GTAN%2C%20K%C3%9CL%C3%96N%C3%96S%20TEKINTETTEL%20A%20K%C3%93RH%C3%81ZGAZD%C3%81LKOD%C3%81SRA.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27489/2/Burai%20Anita%20Anik%C3%B3-%20Nyilatkozat.pdf |z Dokumentum-elérés |