A magyarországi kivándorlás főbb motivációinak, valamint az Európai Unión belüli célországoknak, illetve ezek változásának vizsgálata a Brexit hatására

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Gábor Anna Zsófia
Other Authors: Heiszmann Henrietta
Majoros Dr. Pál
Format: Thesis
Kulcsszavak:Brexit
Európai Unió
Magyarország
jövedelemegyenlőtlenség
kivándorlás
migráció
motiváció
személyek szabad mozgása
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/27496

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg27496
005 20201129195512.0
008 201129suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Gábor Anna Zsófia 
245 1 2 |a A magyarországi kivándorlás főbb motivációinak, valamint az Európai Unión belüli célországoknak, illetve ezek változásának vizsgálata a Brexit hatására  |c Gábor Anna Zsófia  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A magyarok migrációs szándéka mögött rejlő motivációkról az elmúlt néhány évtized során egyre több kutatás készült. Ehhez csatlakozva, azonban a korábbiaktól némileg eltérően szerettem volna én is foglalkozni a témával. Azokat a külföldre költöző, de az Európai Unió területén belül maradó magyarokat szerettem volna megvizsgálni, akik 2018-2019 folyamán költöztek el Magyarországról. Kíváncsi voltam, hogy a szakirodalomban említett jövedelemegyenlőtlenség valóban a magyarok első számú motivációja-e, a magasabb bérek reményében költöznek nyugatra, vagy esetleg más tényezők mozgatják a folyamatot. A célcsoportom szűkítésének egyik fő oka, hogy feltételeztem, a célországválasztásban nagy szerepet játszanak az uniós állampolgároknak nyújtott jogok (más, harmadik országból érkezőkkel szemben), mint például a szabad mozgás joga vagy a kedvező munkavállalási és letelepedési lehetőségek. Éppen ezért csak az EU területén belüli célországokat vettem figyelembe. Az időbeli elhatárolás, azaz a 2018-2019 közötti időszak egy eddig kevésbé vizsgált összefüggést és újdonságot adott hozzá a kutatásomhoz: Azt kívántam feltárni, hogy a Brexit hogyan hatott a magyarok kivándorlásra és célországválasztására. A szekunder és primer (kérdőíves megkeresés) kutatások eredményeiből kiderült, hogy valóban a munkavállalási célú migráció a legjellemzőbb a magyar lakosságra, ami a nyugati, magasabb bérekkel, jobb munkakörülménnyel, kedvezőbb karierrlehetőségekkel magyarázható. Ezt követte a tanulási célú migráció, ami természetesen a fiatalabb, leginkább 25 év alatti korosztályra volt jellemző. A célországokkal kapcsolatban szinttén hasonló eredményre jutottam a kérdőívem alapján, mint amit a szakirodalom is feltárt: A három fő célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság az EU-n belül. A brexit hatása szignifikánsan nem érzékelhető. Bár a szekunder kutatások során találkoztam olyan forrással, amiben voltak utalások, hogy az ide irányuló kivándorlás mértéke csökkeni fog, de ezt a saját eredményeimmel nem tudtam teljes mértékben alátámasztani. Ezzel a témakörrel kapcsolatban minden kétséget kizáróan további kutatásra lesz szükség néhány év múlva, amikor a brexittel kapcsolatos tárgyalások teljesen lezárulnak és az ezzel járó bizonytalanság megszűnik. 
695 |a Brexit 
695 |a Európai Unió 
695 |a Magyarország 
695 |a jövedelemegyenlőtlenség 
695 |a kivándorlás 
695 |a migráció 
695 |a motiváció 
695 |a személyek szabad mozgása 
700 1 |a Heiszmann Henrietta  |e ths 
700 1 |a Majoros Dr. Pál  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27496/1/SZAKDOLGOZAT.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27496/2/Nyilatkozat%20a%20szakdolgozat%20st%C3%A1tusz%C3%A1r%C3%B3l.pdf  |z Dokumentum-elérés