Az ökoadók bemutatása és jelentőségük a magyar adórendszerben
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adó adó jellegű kötelezettségek hazai adózás környezetvédelem ökoadó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27523 |
| Kivonat: | A szakdolgozatom témájaként választott környezeti károkozással összefüggő adóztatási témakört az aktualitása tette vonzóvá számomra. A környezetszennyezés a jelenkor egyik legaktuálisabb problémája, mely széleskörű társadalmi összefogást igényel.Témaválasztásomat a szakmai kíváncsiság vezérelte, szerettem volna megismerni az ökoadók kialakulásának történelmét, átlátni a folyamatot és megérteni azt a rendszert, ami évtizedek óta bontakozik, megismerni a különböző országok környezeti károkozásban és a helyreállításban történt szerepvállalását.A dolgozat alapvető hipotézise, hogy az ökoadók bár jelentős szerepet játszanak az adórendszeren belül, mégsem csupán egy fizetési kötelezettséget jelentenek az azt megfizető vállalatok számára. Megvizsgáltam, hogy pontosan mekkora arányban és összegben vannak jelen az adórendszerben. Az össztársadalmi érdek felől is megközelítettem a problémakört, feltártam, hogy milyen hatékonysággal alkalmazhatóak a természetvédelmi érdekből kivetett beszedési kötelezettségek, hogy a társadalom hogyan képes befogadni azt és milyen magatartás szabályozó hatással bír. Alap feltevésem mellett megfogalmaztam hipotézist abba az irányba is, miszerint a környezet megóvása érdekében alkalmazott innovatív megoldásokat kidolgozó cégek piacképesebbek maradnak, és versenyképességük javítására szolgálhatnak ezen intézkedések. Szerettem volna átfogó képet kapni, hogy mit nyújthat a társadalom számára egy adó kivetése a fizetési kötelezettségen túl.A történelmi áttekintés során felvázoltam a múltbeli felvetéseket, a környezetgazdaságtan kialakulása elején kidolgozott elméleteket. Több közgazdasági felvetés és megoldási javaslat is született, mikor kezdték azonosítani a pozitív és negatív hozadékokat, melyek a gazdasági munkamenetet kísérték. Dolgozatom első felében vizsgálatom tárgyává váltak ezen elméletek és a megoldási javaslatokkal kapcsolatban támasztott aggályok, felvetések, hangsúlyossá tettem az érdemleges közgazdasági és társadalmi vonatkozásokat.Az ökoadók fogalmi meghatározását több közgazdász álláspontjából is körbejártam, esetleges eltérések mögött húzódó elméleteket kutatva. Több forrást felhasználva meghatározásra került az ökoadók célja és funkciója is. Az ismereteket SWOT-analízisbe átültetve tettem szemléletesebbé.A környezet megóvása érdekében kivetett fizetési kötelezettségeket szélesebb körben is vizsgáltam mind funkcióját, mind alkalmazását tekintve. Hipotézisem igazolást nyert, miszerint azon vállalatok, melyek akár külső (állam általi törvényhozás), akár belső (vállalati felelősségvállalás) elhatározásra innovatív fejlesztésekbe kezdenek - és ezeket a gyakorlatba is átültetik – piacképesebbek és hosszútávon versenyképesebbek maradnak. Megállapíthatóvá vált, hogy a versenyelőny az innovatív képességben rejlik, a környezettudatos vállalati magatartás pedig a fogyasztói döntések befolyásolásához vezethet.Ismertettem a Magyarországon fizetendő környezetvédelmi célból kivetett adók fajtáit, nagyságrendjüket az adórendszerben, pontos számadatokról a KSH honlapjáról tájékozódtam, az adatok kigyűjtése után pedig grafikonos ábrázolás mellett készítettem rövidebb elemzéseket. Az ökoadók adminisztrációs költségeit is próbáltam minél átfogóbban összegyűjteni.Javaslattal éltem az ökoadókból származó bevételi források visszaforgatásának átláthatóbbá tételével kapcsolatban. A magatartás szabályzó hatás fontossága elvitathatatlan ezen adófajtáknál, így a nyomon követhetőség is kiemelt fontossággal bír.Továbbá fontos fejlesztendő területként jelöltem meg a környezeti erőforrásokat és társadalmi vonatkozásokat is magába foglaló mutatók további fejlesztését. |
|---|