Bér és béren kívüli juttatások vizsgálata, valamint a cafeteria rendszer változása az elmúlt években
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | bérek béren kívüli juttatás cafetéria rendszer juttatások ösztönzés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27561 |
| Abstract: | Szakdolgozatommegírása során arra törekedtem, hogy a választható béren kívüli juttatásokelőnyeit hangsúlyozzam, hiszen mind munkavállalói, mind munkáltatói, mindnemzetgazdasági szempontból igen fontos szerepe van.Dolgozatombanelőször a rugalmas juttatások kialakulását mutattam be, amely a XX. században afogyasztói társadalom megjelenésével tehető egy időbe, mivel az ekkoribanmegnövekedett kereslet kiszolgálásához elengedhetetlen lett a megfelelőmunkaerő megszerzése és megtartása, amely a dolgozók motiválásán keresztülhatékonyan elősegíthető.Ilyenmotiváló eszköz lehet például az elismerés, és előléptetés, illetve a rugalmasjuttatások is.Aválasztható béren kívüli juttatások rendszere az 1990-es évek után jelent megMagyarországon, melynek lényege, hogy a munkavállalók a munkáltató általmeghatározott keretösszeg terhére a számukra megfelelő juttatási elemeketvehetik igénybe egyéni preferenciáiknak megfelelően. A rendszer igen hamar népszerűlett hazánkban, aminek oka az itthoni jogszabályok által meghatározott, normálmunkabérhez képest lényegesen kedvezőbb adózás.Azelmúlt években jelentős változások történtek az egyes juttatási csoportokadózásában, továbbá a cafeteria elemek körében is.Mígaz adózást illetően kedvező, csökkenő trendet mutató közteherfizetésikötelezettség figyelhető meg, amely csökkenés várhatóan 2020. július 1-jétőlfolytatódni fog, addig a cafeteria elemeinek körét már nem a kedvező trend jellemezi. Azutóbbi években ugyanis az adómentes és az egyes meghatározott juttatásokelemeinek köre jelentősen lecsökkent, a megmaradt adómentes elemekkihasználhatóságában pedig van némi kivetnivaló. Úgy gondolom, a jelenlegelérhető elemeknél sokkal hasznosabbak is maradhattak volna ebben akategóriában.Abéren kívüli juttatások között már csak a SZÉP kártya található, amely alegnépszerűbb elem, hiszen felhasználhatósága igen sokrétű. A 2020. áprilisi kormányrendeletértelmében pedig az egyes alszámlák keretösszege, és a rekreációs keretösszegis jelentős mértékben, nagyságrendileg 80 százalékponttal megnövelésre kerülteka gazdaság újbóli fellendítésének elősegítéseképpen.Azegyes évek változásait, és azok hatását először egy 2019-es évre vonatkozókutatás alapján vizsgáltam, melyből az látszott egyértelműen, hogy a SZÉPkártya a legnépszerűbb juttatási elem, majd a saját kutatásom során egygyógyszerkutatással foglalkozó nemzetközi vállalatcsoport magyarországitagjának cafeteria portfólióját vizsgáltam, továbbá azt, hogy az elmúlt háromévben milyen arányban választották a munkavállalók a munkáltató által kínáltelemeket.Avállalat választható béren kívüli juttatásait elemezve arra a következtetésrejutottam, hogy a szervezet teljes mértékben kihasználja a cafeteria rendszeradta lehetőségeket, hiszen minden kedvezőbb adózás alá eső juttatási elemetelérhetővé tesz a munkavállalóinak.Érdekesnektalálom, hogy a vállalat legnépszerűbb elemei a SZÉP kártyán kívül az önkéntesegészségpénztárak, annak ellenére, hogy ezek már egyes meghatározottjuttatásként adóznak. Ezt egyrészt magyarázhatja az, hogy az önkéntesegészségpénztárakba befizetett összeg után a következő évben 20%-os személyijövedelemadó visszatérítést lehet igényelni, valamint az, hogy napjainkbanegyre sürgetőbb az öngondoskodás kérdése, amelyre ezek a befizetések részbenmegoldást jelenthetnek.Összességébena téma feldolgozása során úgy érzem, sok hasznos dolgot tanultam, melyeknek ahétköznapokban is hasznát vehetem. Úgy gondolom, hogy a következő időszakbantovábbi változások lesznek majd megfigyelhetők a cafeteria rendszerrelkapcsolatban, és biztos vagyok benne, hogy ezeket a változásokat figyelemmelfogom kísérni, mert a téma iránti érdeklődésem a szakdolgozatom megírása utánsem tűnt el. |
|---|