A életminőség vizsgálata Magyarországon és az Európai Unió tagországaiban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Európai Unió életminőség faktoranalízis jóllét klaszteranalízis |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27564 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban a hazai és azEurópai Uniós tagállamok lakosainak életminőség vizsgálatával foglalkoztam. Úgygondolom, hogy a háztartások életminősége mikro- és makroökonómiai szinten isjelentős és aktuális témakör, hiszen jóllétünket anyagi körülményeinken túlszámos egyéb tényező is nagyban befolyásolja. Egy ország polgárainakszempontjából a foglalkoztatottság szintje, az oktatásban résztvevők aránya ésaz egészségi állapot, valamint a fizikai és gazdasági biztonságérzet is jólmutatja, hogy az adott tagállamban milyen az életkörülménye egy átlagosháztartásnak. A szakirodalmi áttekintés hozzásegített ahhoz, hogy jobbanmegismerjem az életminőséghez kapcsolódó témaköröket, az életminőség szubjektívés objektív mérésére vonatkozó különbözőségeket, az életminőség mérésérekidolgozott módszereket, amelyek a GDP kizárólagos használatával kapcsolatoskritikákra történő válaszként jöttek létre, az ENSZ által kitűzött fenntarthatófejlődési célokat és a humán fejlettségi mutatót. Megismertem a hazai és azEurópai Uniós tagállamok háztartásainak életkörülmény vizsgálatára vonatkozóstatisztikai adatgyűjtések rendszerét. Bemutattam az Európai Unió jóllétmérésére kialakított statisztikai mutatószám rendszerét a „Quality of Life”adatgyűjtést, amely a további vizsgálatom kiindulási alapja lett.Az elméleti áttekintést követően vizsgálatomhoza KSH és az Eurostat adatbázisából gyűjtöttem adatokat az életminőséggelösszefüggésben. Ezen adatok segítségével bemutattam, hogy hazánk jóllétimutatói hogyan alakultak 2007 és 2018 között az Európai Uniós tagállamokátlagához viszonyítva. Főkomponens-analízis segítségével az életminőség dimenzióit egyszerű, jólelkülöníthető faktorstruktúrába rendeztem, annak érdekben, hogy megkönnyítsemaz adatok elemzését és feltárjam a változók közötti kapcsolatrendszert.Ezt követően, az Európai Uniós tagállamokklaszterekbe sorolásával átfedésmentes, homogén csoportokat kaptam eredményül,amelyben a csoportok tagjai hasonló jellemzőkkel bírtak, de különböztek alétrejött további klaszterektől. A klaszteranalízis eredményének segítségével megvizsgálhattam, hogy melyek azok atagországok, amelyek lakosaik életminősége alapján a leginkább hasonlítanakegymáshoz és melyek azok, amelyek a leginkább különböznek. A különbözőidőszakra vonatkozó adatok alapján lehetőségem volt áttekinteni az időbeliváltozásokat, illetve azt, hogy volt-e olyan tagország, amely háztartásainakéletminőségét tekintve érintette a 2008-2009-es gazdasági világválság. Végülaz Európai Uniós tagállamok reál GDP-je, humán fejlettségi mutatója és szubjektívelégedettsége közötti kapcsolatot vizsgáltam. Vizsgálatom során láthattam példát arra, hogy aszubjektív elégedettség szintje szinte teljesen megegyezett az egy főre jutóreál GDP értéke alapján felállított tagországok közötti rangsorral, illetveolyat is, amikor a élettel való elégedettség és a reál GDP szintje eltérnekegymástól.Kutatásombankapott eredményeim alapján úgy gondolom, hogy egy ország gazdasági helyzetejelentős hatást gyakorol a benne élő lakosság életminőségére, de nem hagyhatjukfigyelmen kívül a többi, jóllétet befolyásoló dimenziót sem, így az életminőségméréséhez minden esetben szükséges objektív és szubjektív, valamint anyagi éstársadalmi szempontokat együttesen vizsgálnunk. Kutatásom eredményeit értékelve továbbra is úgygondolom, hogy a jóllétet definiálni nehéz feladat, valamint a jóllét elemeitsem lehet egyértelműen meghatározni. |
|---|