A közösségi média és az influencerek hatása a vásárlói döntésre
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | cookies (sütik) influencer internetes reklám(ok) közösségi média marketingeszközök online reklám vásárlói magatartás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27656 |
| Kivonat: | SZAKDOLGOZAT – MURÁNYI KRISZTINA A közösségi média és az influencerek hatása a vásárlói döntésre SZINOPSZIS Dolgozatomban arról végzek kutatást, hogyan és milyen mértékben befolyásolják a közösségi oldalakon és az influencerek által megjelenő reklámok a vásárlói döntést. Először is felállítottam a három hipotézisemet a kutatással kapcsolatban: Az első hipotézisem, hogy a vizsgált minta aktív a közösségi médiafelületeken, és nyitott a modern marketing eszközeire. A másodikban azt állítom, hogy habár nagy mennyiségben van jelen az életünkben a közösségi média, és az influencerek, mégis inkább a család és a barátok véleménye a meghatározó vásárlási döntésekben. Végül a harmadik, egyben utolsó hipotézis azt állítja, hogy az influencerekkel való együttműködések és szponzorációk egyre növekvő tendenciája negatív hatással van a követőkre. A hipotézisállítás után részletesen körbejárom a reklám, és a reklámpszichológia témakörét. Ebben a fejezetben kiderül, hogy a reklámokkal szolidabban, és erőteljesebben is lehet hatni a fogyasztókra, sokszor manipulatív módon is, olykor átverést is alkalmazva. Sok esetben vírusként terjednek a reklámok, anélkül, hogy a reklámozás lett volna a cél. Ez főleg a közösségi média korában fontos tényező, amikor pillanatok alatt megoszthatunk bármit, ami több száz, ezer, millió emberhez érhet el másodperceken belül. Ezután rátérek a közösségi média főbb aspektusaira, kialakulására, és a Web 1.0 és 2.0 korszakok elemzésére, majd külön-külön is ismertetem a legnépszerűbb közösségi médiaplatformokat: a Facebookot, az Instagramot, és a Youtubeot. Ezek után mindhárom platform sajátos reklámstratégiáit mutatom be. Ezt követően fontosnak tartom részletesen elemezni a 2019-es About You kampányt, melyben rengeteg influencer részt vett, óriási költségvetése volt, mégis összességében negatív visszhangot kapott az erőteljesebb kampány, amely minden médiafelületen jelen volt. A kampányt összevetem a 2020 januárjában történt Schobert Norbi-botránnyal, akinek Facebookon posztolt videója, mely az elhízott nőket támadta hatalmas felháborodást keltett. Az összehasonlítás oka, hogy míg az About You újdonságnak számított Magyarországon, és csak verbális formában érte kritika, addig Schobert Norbi egy régóta közkedvelt szereplő az országban, mégis súlyosabb következményei voltak a véleménynyilvánításának, például szerződést bontott vele az egyik cég, vagyis arra szeretnék ezzel a két példával rámutatni, hogy nem minden esetben valósul meg a „negatív reklám is reklám” szlogen. Végezetül részletesen kielemzem primer kutatásomat, melyhez kérdőívet használtam. A kérdőívemet 143 ember töltötte ki, vegyes korosztályból, ezért néhány kérdésnél számomra is meglepő válaszok születtek. A kutatás értékelésénél a három hipotézisemből kettő teljesen, míg a harmadiknak pedig a fele igazolódott be. A vizsgált csoport valóban aktív, ahogyan én azt az első hipotézisemben állítottam, azonban nem egészen nyitott egyelőre a modern marketingeszközökre. A második és a harmadik hipotézis szerint a vizsgált csoport számára valóban fontosabb a család és a barátok véleménye egy vásárlási döntés meghozatalánál, és az is igaz lett, hogy az egyre növekvő szponzoráció és fizetett együttműködés inkább negatív hatást vált ki belőlük. Ezután összegeztem a dolgozatomat, és a kutatást, melyet néhány személyes gondolattal zártam. |
|---|