Az Északi Áramlat 2 beruházás bemutatása és helye az Európai Unió energiapolitikájában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | EU energiapolitika EU környezetvédelmi politika Európai Unió gazdaságpolitikája Oroszország Ukrajna diverzifikáció energiabiztonság földgázellátás tranzitország Északi Áramlat 2 |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27767 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg27767 | ||
| 005 | 20221014122307.0 | ||
| 008 | 201212suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Posztós Balázs István | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az Északi Áramlat 2 beruházás bemutatása és helye az Európai Unió energiapolitikájában |c Posztós Balázs István |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az Északi Áramlat 2 beruházása egyike napjaink legsokrétűbb, legvitatottabb gazdasági projektjeinek. Az Oroszország felől tranzitországok érintése nélkül egyenesen Németországba és ez által az Európai Unióba érkező gázvezetékek megépítése egyrészt növeli a keleti ország befolyását az unió fölött, másrészt lehetőséget kínál az oroszoknak arra, hogy az elmúlt évtizedben megromlott kapcsolatokat Ukrajnával valamelyest függetleníteni tudja az Európai Uniót ellátó exporttól. Míg Németország és számos északnyugat-európai ország fontos kereskedelmi beruházásnak tartja az Északi Áramlat 2-t, az unió legtöbb keleti tagállama ellenzi azt, mivel ezek az országok erősebben függnek az ukrán tranzitútvonalaktól. Az Európai Unió belső földgáztermelésében az elmúlt években komoly visszaesést lehetett tapasztalni, amely új külső import bevonását indokolja. Az orosz kapcsolatok további kiterjesztése azonban nem feltétlenül vág egybe az unió hosszú távú energiabiztonsági, diverzifikációs, valamint környezetvédelmi stratégiáival. A jelenleg épülő vezetékek elődjét, az Északi Áramlat 1-et 2011-ben helyezték üzembe. Az útvonal európai uniós szabályozásában számos módosításra, változtatása került sor, ami nemcsak a korábbi vezetékhálózat használatát tette bizonytalanná, de az Északi Áramlat 2 szempontjából is rendkívül kiszámíthatatlan környezetet eredményezett. Az Északi Áramlat 1 beüzemelése óta az ukrán tranzitútvonalak kihasználtsága visszaesett, azonban a 2019 decemberében megkötött orosz-ukrán gázszállítási szerződés legalább öt évig biztosítja, hogy az új vezeték elkészültét követően sem fog megszűnni az ukrán vezetékeken a szállítás. Ez a megállapodás és az EU-s szabályozások is azt sugallják, hogy az ukrán tranzitra az Északi Áramlat 2 beruházás megépülése mellett is szükség van. | |
| 695 | |a EU energiapolitika | ||
| 695 | |a EU környezetvédelmi politika | ||
| 695 | |a Európai Unió gazdaságpolitikája | ||
| 695 | |a Oroszország | ||
| 695 | |a Ukrajna | ||
| 695 | |a diverzifikáció | ||
| 695 | |a energiabiztonság | ||
| 695 | |a földgázellátás | ||
| 695 | |a tranzitország | ||
| 695 | |a Északi Áramlat 2 | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27767/1/Poszt%C3%B3s_Bal%C3%A1zs_JR0RES_Diplomadolgozat_2020.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27767/2/Poszt%C3%B3s_Bal%C3%A1zs_Diplomadolgozat_nyilatkozat.pdf |z Dokumentum-elérés |