Hogyan alkalmazkodott a Magyar Posta Zrt. a piacnyitáshoz
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | cégelemzés pénzügyi helyzet piacnyitás piacszabályozás postai piacok vagyoni helyzet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27845 |
| Abstract: | Magyarországonvalamilyen formában szinte mindenki kapcsolatba lépett már a Magyar Postával.Mindenki kapott, vagy adott fel levelet, vagy esetleg csomagot rendelt, amit aPosta kézbesített. Mindenkinek van jó vagy rossz tapasztalata a Postáról.Azonban kevesen tudják, hogy mennyire összetett is a Posta működése, milyentechnológiával rendelkezik, milyen sokrétű, és mennyire szerteágazótevékenységet végez. Több mint tíz éve dolgozom a MagyarPosta Zrt-nél. Kezdetben a beruházások gazdaságossági elemzésével foglalkoztam,majd 2012 óta a Beszerzési Igazgatóságon dolgozom. A 2013. január 1-jével lépetthatályba az új postatörvény, amely lehetőséget teremt Magyarországon is a levélpostaipiac liberalizációjára. A piacnyitást megelőző években tanúja lehettem azoknaka feladatoknak, amiket a Posta a piacnyitásra történő felkészülés jegyébenelvégzett. Megtapasztalhattam a szervezeti változások, átalakítások hatását.Saját területemet érintően még a változásokra is hatást gyakorolhattam. 2013január 1-jével megtörtént a teljes postapiaci liberalizáció. A piacnyitásdátumát követően is azon dolgoztunk, hogy a Posta minél jobb eredményeket érjenel. Ahogy teltek az évek egyre jobban foglalkoztatott, hogy vajon apiacnyitásnak ténylegesen milyen hatása volt a Postára. A hírekben lehetettolvasni róla, hogy pl. az osztrák posta leányvállalata szeretne belépni amagyar postai piacra, illetve 2015-ben egy másik társaság, a City Mail Kft. márengedélyt is kapott arra, hogy postai tevékenységet végezhessen. Ugyanakkor aztnem láttam, hogy ezeknek az eseményeknek volt-e bármilyen hatása a Postaműködésére. Ezért gondoltam azt, hogy dolgozatomban a postai piacnyitásfolyamatát vizsgálom. Érdekelt, hogy milyen lépések és okok előzték meg apiacnyitást? Miért is volt szükség a Posta tevékenységére vonatkozó jogszabályváltoztatására? Milyen intézkedéseket tett a Posta a piacnyitásra történőfelkészülés során? Hogyan alakultak a Társaság gazdasági eredményei apiacnyitást megelőző és az azt követő években? Mi volt a piacnyitás eredménye,milyen tapasztalatok keletkeztek a többi európai országban? A Magyar Posta Zrt. már az unióscsatlakozás időszakában megkezdte a felkészülést a piacnyitásra. A postaiirányelvekben megfogalmazott szolgáltatási normákat beépítette a gyakorlatába.Ahhoz, hogy a jövőben versenyző piacon is gazdaságosan tudjon működni, a Postaa jogszabályi lehetőségekhez képest átalakította a hálózatát, növelte a levelekgépi feldolgozásának arányát, új szolgáltatásokat vezetett be. Dolgozatombanrészletesen ismertettem a piacnyitásra történő felkészülés folyamatát. A Postánmegvalósított fejlesztések áttekintését követően a beszámolók adataitvizsgáltam. Kíváncsi voltam, hogy a beszámolók adatait áttekintve mit lehetettlátni? Hogyan változtak a bevételek és a költségek a piacnyitást megelőző ésazt követő években? A fejlesztéseket követően eredményesebb lett-e a postaiműködés? Az adatok elemzése során vizsgáltam a Posta vagyoni, pénzügyihelyzetét a piacnyitást megelőző és az azt követő években. Az eszközök értéke avizsgált időszakban 62 milliárd forinttal nőtt. Az árbevétel struktúraátalakításával a Posta árbevétel szintjét közel azonos szinten tudta tartani,tevékenységével évről évre egyre nagyobb összeggel járult hozzá anemzetgazdasági szintű értékteremtéshez. A költség adatok vizsgálata soránkiugró növekedést az egyéb ráfordítások között tapasztaltam. A piacnyitástmegelőzően fokozódott a céltartalék képzés, ami növelte az egyéb ráfordításokösszegét, ennek hatására a Posta eredményei 2012-2014 időszakban elmaradtak azazt megelőző, illetve követő években elért eredményektől. Így utólag nézve az adatokat,nem volt indokolt az ilyen arányú óvatosság. Véleményem szerint kisebb összegűcéltartalékképzéssel javítani lehetett volna a Posta eredményét. A Magyar PostaZrt. gazdasági adatainak elemzését követően vizsgáltam más tagállamokpiacnyitásával kapcsolatos tapasztalatait. A postai piacok liberalizációjafolyamatosan csökkenő levélforgalom mellett szűkülő piacokon zajlott. Anemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan Magyarországon sem alakult ki valós piaciverseny. Az egyetemes szolgáltatások piacára történő belépés engedély köteles.2015-ben a City Mail Kft. elsőként megkapta az engedélyt arra, hogy a MagyarPosta mellett engedélyköteles postai tevékenységet végezzen. Ez jó alkalmatteremtett a piaci verseny kialakítására. Ugyanakkor a Kft. nem élt a lehetőséggel,nem vált a Posta versenytársává. Sajnos arra vonatkozóan nincs gyakorlatitapasztalat, hogy a Posta felkészült-e a versenyre a levélpiacon. Sokakbankérdésként merülhet fel, hogy akkor mi értelme volt azoknak az intézkedéseknek,amit a Posta a piacnyitásra történő felkészülés során végrehajtott? Folyamatosanváltozik a világ, változik a technológia, változnak a szokások. Manapság máregyre kevesebben küldenek levelet, míg egyre többen vásárolnak az interneten. Aváltozásokban mindig benne van a lehetőség. Lehetőség a fejlődésre, anövekedésre. Véleményem szerint fontos a nyitottság és az alkalmazkodókészség.A Posta szintjén ez azt jelenti, hogy jelenleg a levéltermékek értékesítéséneka volumene csökken, de nagy lehetőség van a csomaglogisztikában, azelektronikus szolgáltatások (pl. e-számla) nyújtásában. A piacnyitásra történőfelkészülés során végrehajtott intézkedések azt a célt is szolgálták, hogy aPosta élni tudjon az új lehetőségekkel. Vajon mit hozhat a jövő? A Postatevékenységének egy részét jelenleg is versenypiacon végzi. Meglátásom szerinta jövőben a versenypiaci tevékenységek aránya fokozódni fog, ezért fontos, hogyaz az innovatív szemléletmód, ami jellemezte a Postát alapítástól a napjainkig,a jövőben is megmaradjon. |
|---|