Mezőgazdasági vállalatok elemzése a Cash flow-kimutatás alapján a dél-dunántúli régióban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | cash flow cash flow elemzése cash flow kimutatás elemzés(ek) magyar mezőgazdaság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27932 |
| Abstract: | Dolgozatoma Dél-Dunántúl mezőgazdaságának, mint iparágnak az elemzését kívánja elvégeznia régióban működő vállalkozások Cash flow-kimutatásának vizsgálatával. Arrakeresem a választ, hogy meg lehet-e állapítani valamilyen iparági sajátosságot,van e jellegzetes hasonlóság vagy különbség az egyes vállalatok között. Avizsgálat középpontjába a Cash flow-kimutatást kívánom állítani, de mellette avállalat működéséről is képet kívánok alkotni, így a likviditás és a vizsgáltidőszak eredményei (nettó árbevétel, adózott eredmény, jövedelmezőség) ismegjelennek az értékelt mutatók között. A Cash flow-kimutatás vizsgálatánakaktualitását adja, hogy 2018. nyarán változásokon esett át a szabályozása. A vállalatoktevékenységét hároméves periódusban (2016, 2017, 2018-as év) vizsgálom, bízvaabba, hogy az ágazatban jelenlévő tendenciák jobban láthatóvá válnak.Amezőgazdaságot, mint a nemzetgazdaság meghatározó ágazatát is áttekintem, melybiztosítja a hátteret a vizsgált vállalatok teljesítményének értékeléséhez.(például hogyan alakultak a termésátlagok, felvásárlási árak, milyen arégiónkénti megoszlás) Adatbázisként a Központi Statisztikai Hivatalmezőgazdaságról megjelenő kimutatásait, illetve összefoglaló elemzéseithasználom.A Cash flow– kimutatás elméleti alapvetéseit ismerteti dolgozatom első része. A témaalapvető szakirodalmi áttekintése mellett, hangsúlyt kívántam helyezni atémával kapcsolatban megjelent friss tanulmányok áttekintésére is. Kiváltképp amár említett, szabályozásában bekövetkezett változások miatt.Az elméletiösszefoglaló során megjelenik a Cash flow-kimutatás alapvető célja,szabályozása a magyar gyakorlatban. Az összeállítás alapvető módszertanánakbemutatása során a kimutatás általános levezetését ismertetem, valamint azt,hogy milyen alapvető információkat szolgáltatnak a kimutatás fő egységei,milyen egyéb mutatók segítik a kimutatás adatainak értelmezését. A következőegységben a szabályozásban bekövetkezett változások közül a legfontosabbakatemlítem. A Cash flow– kimutatás három fő részének összeállítása során, már a változásokatfigyelembevéve, ismertetem az egyes sorok tartalmát. Amezőgazdaság, mint termelési ágazat esetében, a növénytermesztés ésállattenyésztés főbb tendenciáit térképeztem föl a rendelkezésre állóstatisztikai adatok segítségével. A legfontosabb megfigyelés, hogy a vizsgáltidőszakban több kedvező változás is lezajlott a szektorban. A növénytermesztésesetében kiváló termésátlagokat értek el 2016-ban, 2017-es visszaesést követően2018-ban ismét növekedés volt megfigyelhető. Az állattenyésztési ágazat isnövekedni tudott a vizsgált periódus alatt, a felvásárlási árak kedvezőekvoltak. További kedvező változás, hogy 2017. folyamán a termelői árak jobbantudtak emelkedni, mint a ráfordítások ára. 2017-ben jelentősen élénkült aberuházási tevékenység is a szektorban. Ezen változások hatását a vizsgáltvállalatok esetében is sikerült nyomon követni. Minden vizsgált vállalatestében növekvő nettó árbevétellel találkozunk, a többlet források hatására abefektetési tevékenység részesedése a felhasználásokból növekszik. A beruházássorán jellemzően műszaki gépek, tenyészállatok kerültek beszerzésre.Avállalatok működésének vizsgálata során több mutató alakulását értékeltem. Azelső szempont a vállaltok likviditása volt. A likviditási mutatók alapján, bárvannak ingadozások a vállalatok között, a vizsgált időszak alatt javulótendencia figyelhető meg. A likvidnek tekintett eszközök között minden vállalatesetében magas a készletek aránya, átlagosan 45-70%-os arányt képviselnek. Ami minden cégre egyaránt jellemző,hogy nagyon eszközigényes ágazatban végzik tevékenységüket, mely jelentős tőkétköt le. A befektetett eszközök aránya 60 %, a forgóeszközök aránya 40 % körülmozog a vizsgált cégeknél. A következő szempont a jövedelmezőség kérdése. ASásdi Agro Zrt. 2017. évi kiegészítő mellékletében megállapítja, hogy amezőgazdaságban olyan alacsony a megtérülés, hogy csak hitelek segítségévelfinanszírozhatóak a termeléshez szükséges anyagok. A saját tőkére vetítettjövedelmezőség eltérően alakul az egyes vállalatoknál. A vizsgált évek alapjánelmondható, hogy 2017-ben érte el a legjobb arányt a saját tőkére vetítettnyereség a vállalatoknál (ez egybeesik a mezőgazdaság általánosjövedelmezőségének növekedésével), de átlagosan 10 %-os jövedelmezőség alattteljesítenek a cégek. A Naki Zrt. és a Bos-Frucht Szövetkezet esetében nem ériel az 5%-ot. Az eszközfelhasználás hatékonysága a Claessens Kft. És a SásdiAgro Zrt. esetében éri el átlagosan az 5 %-ot, a másik két cég 1-3%-oseszköz-arányos nyereséget ért el. A nettó árbevételhez viszonyítva vizsgáltamaz egyes vállalatok estében az állami támogatások jelenlétét, arányát. A Cashflow-kimutatás vizsgálatához elemző táblát készítettem, mely alapjánmegállapítható a források mely tevékenység során keletkeztek, illetve, hogy afelhasználások milyen megoszlást mutatnak. Az elemzés során kiderült, hogy a cégek a pénzbevételeiketjellemző módon a napi működésük során realizálják. A működési cash flow mindenvállalat esetében pozitív. Az arányokban van eltérés, alegalacsonyabb szintet a Bos-Frucht Szövetkezet képviseli 34-50%-os aránnyal. Amásik három vállalat a forrásaik több, mint 70 % -át a működésből szerzi. Abefektetési tevékenységből származó pénzbevételek egyik vállalatnál semjelentősek. A pénzügyi tevékenységből származó források aránya a vizsgáltidőszakban növekedést mutat. Az elemzéséhez készített táblázatok szépenszemléltetik, hogy szinte mindegyik vállalkozás kénytelen külső forrásokatbevonni. Jelentős az idegen források aránya a Sásdi Agro Zrt., valamint aBos-Frucht Szövetkezet esetében. A felhasználás oldalán egyrészt megfigyelhetőa befektetési tevékenységekre fordított pénzeszközök arányának növekedése,másrészt pedig a finanszírozási felhasználás magas aránya. A befektetésitevékenységből származó cash flow minden vállalat esetében negatív, mely jelzi,hogy folyamatosan fejlődni kívánó cégekről van szó. A finanszírozási cash flowszintén minden vállalat estében negatív, kivétel a Bos-Frucht Szövetkezet2017-es évében. A negatív eredmény jelzi, hogy az idegen tőke bevonása mellet ameglévő hitelek törlesztése túlsúlyban van. A tendencia mely kirajzolódik, hogy a napi működés finanszírozására,a beruházások, fejlesztések érdekében, valamint a nagy időintervallumokáthidalására idegen tőkét vonnak be a vállalkozások, de ezzel párhuzamosan arealizált nyereségből folyamatosan törlesztik is kintlévőségeiket. A vállalatokforrásai között jelentős súllyal jelennek meg az állami támogatások, arányukátlagosan 18 %-körül mozog.Összességében a vállalatok működésenagyon hasonló tendencia szerint alakul, követik a mezőgazdaság egészérejellemző változásokat. Finanszírozási problémáik is sok hasonlóságot mutatnak, versenyképességükjavítását nagyban elősegítik az állami támogatások által biztosítottforrástöbblet.A Cash flow-kimutatás elemzése jóalapnak bizonyult a szektor működésének megítéléséhez. Az elemzés soránrávilágított a sarkalatos kérdésekre, melyekkel az ágazat, mint problémávalküzd. Ilyen kérdéskör a nagyarányú hitelek jelenléte a vállalatok életében,mely pénzeszközeik jelentős részét felemészti, valamint a folyamatostechnológiai fejlesztések szükségessége, melyek nagy ráfordítást igényelnek,megtérülésük pedig lassú. Önmagában azonban nem nyújtott elég információt, abeszámoló többi részének adatira is szükség volt az értelmezéshez. |
|---|