Az online tartalomfogyasztási szokások környezeti hatása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 5G adatközpont Carbon Capture and Storage dolgok internete karbonemisszió media streaming quantum számítástechnika szürke energia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28012 |
| Kivonat: | Dolgozatom témája az online tartalomfogyasztáshoz kapcsolódó energiaigény és ennek várható trendje. Az alapötlet egy Skóciában, tavaly áprilisban megjelent újságcikkből származik, amely egészen meghökkentő megvilágításba helyezte környezettudatosnak vélt zenehallgatási szokásaim. A cikk rámutatott, hogy a zenéinket újra és újra meghallgatva az internetről nagyobb környezetterhelést gerjesztünk, mint a régi idők hanglemezei és kazettái. Azonnal tudtam, hogy egy ilyen szemléletformáló témáról szeretnék írni, ezért egyrészt megvizsgáltam a zenehallgatási szokásokat kérdőíves közvéleménykutatással, másrészt kutatómunkám fókuszába a globális energiafelhasználásra legnagyobb hatással lévő internetes alkalmazásokat gyűjtöttem össze. Arra kerestem választ, hogy hasznosságuk ellensúlyozza-e növekvő energiaigényüket, tudják-e kompenzálni valamilyen módon szén-dioxid lábnyomukat, mint a távmunka vagy a quantum számítástechnika. Dolgozatomban ismertetem a media streaming működését és adatintenzitását mind audio, mind pedig video továbbítása esetén. Internetes források felkutatásával bemutatom, hogy a media streaming által generált energiafogyasztás és karbonemisszió sokösszetevős, ezért végig követem a folyamat állomásait a forrástól a felhasználóig. Az adatközpontok esetén óriási fejlődésről számolok be 2007 és 2013 között. Üzemeltetőiknek erős anyagi érdeke fűződik az fenntartási költségek leszorításához, ezért folyamatos korszerűsítéssel dolgoznak az energiahatékonyság javításán. A dolgozat végén visszatérek még az adatközpontokhoz, egy meglepő jelenség rontja a hatásfokukat, amely nem is jelenik meg a szakmában használatos PUE mérőszámokban. A hálózati infrastruktúráról tanulmányok ismertetése révén levezetem, hogy a szélessávú vezetékes kapcsolati technológiák nagyságrendnyivel energiatakarékosabbak a vezetéknélküli technológiáknál, kiváltképpen a mobilinternetnél. Felmértem a lakossági eszközök számottevő részhányadát és jelentős fejlődési lehetőségre bukkantam az otthoni router-ek energiagazdálkodásának optimalizálásán keresztül. Párhuzamot vontunk a növekvő sávszélesség által gerjesztett, kielégíthetetlennek tűnő adatéhség és az ipari forradalom időszakában, William S. Jevons által leírt “visszapattanó hatás” között; nevezetesen, hogy a javuló hatásfok nagyobb mértékben serkenti a fogyasztást, mint amit a megtakarítás ellensúlyozni képes. Online kérdőíves kutatást végeztem az ismeretségi körömben és feltártam a megkérdezettek zenehallgatási szokásait, melyből kiderült, hogy ténylegesen többen hallgatnak audio és video streaming-get, mint ahányan FM rádiót vagy letöltött zenét. A statisztikai elemzés ugyanakkor megcáfolta a feltételezésem, mely szerint az utazás közben zenét hallgatók és a streaming-et használók között jelentősebb kapcsolat lehetséges. A kérdőív eredményeinek elemzését követően számba vettem az internet további nagyfogyasztóit. A video streaming többet fogyaszt, mint a zenei, de a tartalomszolgáltatók optimalizált hálózatán keresztül ez egyre alacsonyabb fajlagos fogyasztást eredményez. Meglepő újdonság lehet, hogy a tapintatosan keveset tárgyalt felnőtt tartalom 2018-as adatok alapján nagyobb forgalmat generált, mint a YouTube. Írtam a távmunkát lehetővé tevő virtuális magánhálózatok közötti különbségekről és lerántottam a leplet az internet legbotrányosabb energiafalójáról, a rosszul megtervezett Bitcoin bányászatról, ami kis szerencsével rövidesen érdektelenségbe süllyed és korszerűbb, takarékosabb kriptovaluták lépnek a helyébe. Írtam a hálózat peremére épülő mikro adatközpontok várható trendjéről és megvizsgáltam a versenyszerű videojáték energiaéhségét, ahol szintén bíztatók a kilátások, köszönhetően az energiatakarékosabb játékkonzolok térnyerésének. Áttekintést nyújtottam a nem túl távoli jövő leginkább előremutató technológiáiról, mint a quantum számítástechnika amely képes nagyságrendekkel megnövelni az adatszámítási kapacitásokat, támogatva erőforrásaink optimálisabb felhasználását. Bemutattam a fúziós erőművek fejlesztését, melyek karbonsemleges, korlátlanul rendelkezésre álló energia biztonságos előállításával kecsegtetnek. Végezetül betekintést nyertünk a karbon negatív ipart lehetővé tévő szén-dioxid leválasztás és -tárolás folyamatába, amely segíthet gátat vetni elharapózó kibocsátásunknak, amely üvegházhatást előidéző képességével komoly veszélybe sodorta Földünk klímaegyensúlyát. |
|---|