A Magyar Bor Személyesen marketing tevékenységének elemzése
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | arculat - image attitűd (tartós beállítódás; értékelő viszonyulás) borászat bormarketing online marketing országimázs primer vizsgálatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28718 |
| Abstract: | A szakdolgozat célja, hogy bemutassa a magyar borok umbrella-brandjének kommunikációját, és válaszokat adjon, hogy miként lehet növelni ennek hatékonyságát. A téma aktualitását az adta, hogy stratégiai szektorként komoly szándéka van a Magyar Turisztikai Ügynökségnek és az Agrár Centrumnak a Magyar Bor Személyesen köré épülő egységes borkommunikációval. A cél rövid- és középtávon a fogyasztók edukálása és a magyar borok beépítése az országimázst építő elemek közé. A szekunder kutatás rámutatott arra, hogy a magyar borok az relatíve alacsony volumen miatt nem tudnak versenyképesek lenni a világpiacon, azonban Magyarországon nem fenyegetett a pozíciójuk. A fogyasztók preferenciáit illetően kiemelendő, hogy a legkedveltebb borvidékek közé Villány, Tokaj és Eger tartoztak. A tendenciák alapján Szekszárd törheti meg a nagy hármas bebetonozottnak tűnő helyét, de évről évre nőtt a kedveltsége más borvidékeknek is. A magyar emberek pozitívan viszonyulnak a vörösborokhoz, bár az eladások inkább a fehér borok felé billennek. A száraz termékek kedveltebbek az édeseknél, így valószínűleg nem a Tokaji Aszú a legnagyobb kedvenc. A primer kutatás eredményei alapján négy hipotézis került kiértékelésre. Az első, miszerint a Magyar Bor Személyesent még nem ismerik elegendően ahhoz, hogy elérje célját a marketingkommunikációja, igaznak bizonyult a mintában. A válaszadók 86% biztosan kijelentette, hogy nem hallott róla. A második állítás szintén beigazolódott. A válaszadók a várakozásomnak megfelelően pozitívan reagáltak a Magyar Bor Személyesen koncepcióra, ideértve az edukációs célt, a magyar borok népszerűsítését. A Magyar Bor Személyesen Youtube-csatornájára és weboldalára egyaránt pozitívan reagáltak a megkérdezettek. Mind a videós tartalom minőségével, mind a weboldal funkcióival elégedettek voltak, így megdőlt feltételezésem, miszerint az üzenet minőségét kritikusan fogadják majd a válaszadók. Az utolsó hipotézisemet igazolni tudtam, tényleg az idősebbekhez áll a legközelebb a jelenlegi kommunikáció. Kutatásom alapján annyival kiegészítendő az állítás, hogy a fiatalok is közelinek érzik az üzenetet, elmaradásuk nem szignifikáns az idősektől. Az elkészült munka alapján javasoltam, hogy több social media oldalon, nagyobb aktivitással szükséges kommunikálni, valamint offline eszközök bevetése is elengedhetetlen a széles elérés, és ismertségnövelés érdekében. |
|---|