A Magyar Bor Személyesen marketing tevékenységének elemzése

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Baranyai Tamás Bendegúz
Other Authors: Jäckel Dr. Katalin
Szabó Dr. Zoltán
Format: Thesis
Kulcsszavak:arculat - image
attitűd (tartós beállítódás; értékelő viszonyulás)
borászat
bormarketing
online marketing
országimázs
primer vizsgálatok
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/28718

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg28718
005 20210921114237.0
008 210216suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Baranyai Tamás Bendegúz 
245 1 2 |a A Magyar Bor Személyesen marketing tevékenységének elemzése  |c Baranyai Tamás Bendegúz  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozat célja, hogy bemutassa a magyar borok umbrella-brandjének kommunikációját, és válaszokat adjon, hogy miként lehet növelni ennek hatékonyságát. A téma aktualitását az adta, hogy stratégiai szektorként komoly szándéka van a Magyar Turisztikai Ügynökségnek és az Agrár Centrumnak a Magyar Bor Személyesen köré épülő egységes borkommunikációval. A cél rövid- és középtávon a fogyasztók edukálása és a magyar borok beépítése az országimázst építő elemek közé. A szekunder kutatás rámutatott arra, hogy a magyar borok az relatíve alacsony volumen miatt nem tudnak versenyképesek lenni a világpiacon, azonban Magyarországon nem fenyegetett a pozíciójuk. A fogyasztók preferenciáit illetően kiemelendő, hogy a legkedveltebb borvidékek közé Villány, Tokaj és Eger tartoztak. A tendenciák alapján Szekszárd törheti meg a nagy hármas bebetonozottnak tűnő helyét, de évről évre nőtt a kedveltsége más borvidékeknek is. A magyar emberek pozitívan viszonyulnak a vörösborokhoz, bár az eladások inkább a fehér borok felé billennek. A száraz termékek kedveltebbek az édeseknél, így valószínűleg nem a Tokaji Aszú a legnagyobb kedvenc. A primer kutatás eredményei alapján négy hipotézis került kiértékelésre. Az első, miszerint a Magyar Bor Személyesent még nem ismerik elegendően ahhoz, hogy elérje célját a marketingkommunikációja, igaznak bizonyult a mintában. A válaszadók 86% biztosan kijelentette, hogy nem hallott róla. A második állítás szintén beigazolódott. A válaszadók a várakozásomnak megfelelően pozitívan reagáltak a Magyar Bor Személyesen koncepcióra, ideértve az edukációs célt, a magyar borok népszerűsítését. A Magyar Bor Személyesen Youtube-csatornájára és weboldalára egyaránt pozitívan reagáltak a megkérdezettek. Mind a videós tartalom minőségével, mind a weboldal funkcióival elégedettek voltak, így megdőlt feltételezésem, miszerint az üzenet minőségét kritikusan fogadják majd a válaszadók. Az utolsó hipotézisemet igazolni tudtam, tényleg az idősebbekhez áll a legközelebb a jelenlegi kommunikáció. Kutatásom alapján annyival kiegészítendő az állítás, hogy a fiatalok is közelinek érzik az üzenetet, elmaradásuk nem szignifikáns az idősektől. Az elkészült munka alapján javasoltam, hogy több social media oldalon, nagyobb aktivitással szükséges kommunikálni, valamint offline eszközök bevetése is elengedhetetlen a széles elérés, és ismertségnövelés érdekében. 
695 |a arculat - image 
695 |a attitűd (tartós beállítódás; értékelő viszonyulás) 
695 |a borászat 
695 |a bormarketing 
695 |a online marketing 
695 |a országimázs 
695 |a primer vizsgálatok 
700 1 |a Jäckel Dr. Katalin  |e ths 
700 1 |a Szabó Dr. Zoltán  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28718/1/A%20Magyar%20Bor%20Szem%C3%A9lyesen%20Marketing%20Tev%C3%A9kenys%C3%A9g%C3%A9nek%20Elemz%C3%A9se.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28718/2/Nyilatkozat.pdf  |z Dokumentum-elérés