A külföldi munkavállalók támogatása, beilleszkedésük a munkahelyi közösségbe és a feléjük irányuló vállalati kommunikáció vizsgálata a HUNGERIT Zrt.-nél
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | belső kommunikáció fejlesztése emberi kommunikáció interkulturális kommunikáció interkulturális kölcsönhatások kommunikáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28928 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg28928 | ||
| 005 | 20210301133354.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Gágyor Anna Rebeka | |
| 245 | 1 | 2 | |a A külföldi munkavállalók támogatása, beilleszkedésük a munkahelyi közösségbe és a feléjük irányuló vállalati kommunikáció vizsgálata a HUNGERIT Zrt.-nél |c Gágyor Anna Rebeka |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A jól működő információáramlás kulcsfontosságú a szervezetek életében. A vállalatoknak kiemelkedő hangsúlyt kell fektetni a belső kommunikációs rendszerük megfelelő kialakítására, hiszen a dolgozók megfelelő és minőségű információval való ellátása a sikeres szervezeti működés alapeleme. Minél nagyobb egy szervezet, annál összetettebb a kommunikációs hálózata, és egyben annál nagyobb a felelőssége a vezetőségnek, hogy hatékony kommunikációs csatornákat alakítson ki. A helyzetet tovább nehezítheti az a szituáció, ha a vállalatnál külföldi nemzetiségű munkavállalók is tevékenykednek, hiszen a kulturális és verbális különbségeket át kell hidalnia a cégnek, annak érdekében, hogy az információáramlás akadálytalan legyen. Szakmai gyakorlatomat a szentesi székhelyű HUNGERIT Zrt.-nél töltöttem, amely a magyar húsfeldolgozó ipar egyik vezető vállalata. A vállalat különösen magas – 1800 fő feletti – foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik. 2015 óta a HUNGERIT külföldi munkavállalókat is toboroz, emiatt még nagyobb figyelmet kell fordítania belső kommunikációs rendszerének kialakítására. Az alapvető kutatási kérdésem a külföldi munkavállalók kommunikációjára irányult, azonban a téma alaposabb ismertetéséhez szükségesnek találtam azt, hogy bemutassam a vállalat külföldi dolgozói felé irányuló támogatási módszereit. Mivel a multikulturális környezetről beszélhetünk, így a témához kapcsolódott a nemzetek közötti elfogadás és az előítéletek vizsgálata is. Természetesen a kutatásom nem lett volna teljeskörű anélkül, hogy a külhoni dolgozók véleményét, elégedettségét nem mértem volna fel. Vegyes kutatási módszereket alkalmaztam: interúk- és kérdőíves felmérések által kaptam átfogó képet a témakörről. Szakdolgozatomban arra a következtetésre jutottam, hogy az interkulturális kommunikáció megvalósulásának módja kisebb egységenként – munkacsoportonként – változik. A humánpolitikai főosztálynak több olyan munkatársa is van, aki kifejezetten a külföldi munkavállalók felvételével, illetve támogatásával foglalkozik, erőteljesen hozzájárulva a munkavállalók mindennapi boldogulásához. A dolgozók mindennapi kommunikációját nagyban elősegítik az üzemben dolgozó munkavállalók is, akik tudnak tolmácsolni, ha szükség van rájuk. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vállalat komoly idő-, szakember-, és anyagi ráfordítást áldoz annak érdekében, hogy belső kommunikációs hálózata minden szempontból kielégítő legyen. A megkérdezett ukrán és szerb nemzetiségű munkavállalók összességében pozitívan értékelték a munkahelyi légkört, és többségük elégedett a feléjük irányuló információ minőségével és mennyiségével. Az informális és a formális kommunikációs csatornák is egyaránt kihasználtak. A megkérdezettek 90%-a kifejezetten örül a kommunikációs csatornák reformálásának. Összességében úgy gondolom, hogy a HUNGERIT Zrt. tisztában van azzal, hogy külföldi munkavállalói megtartása és a dolgozói elégedettség fenntartása érdekében milyen támogatási és beillesztési módszereket kell alkalmaznia. Ez a kutatási lehetőség számomra is nagyon érdekes volt. Úgy gondolom, hogy kutatásommal átfogó képet kaptam a vállalat rendszereiről, az interkulturális környezet sajátosságairól és a munkavállalók véleményéről. Úgy vélem, sikerült megválaszolnom a kutatási kérdéseimet és megfelelő következtetéseket levonnom, illetve hasznos javaslatokat tennem a témával kapcsolatban. | |
| 695 | |a belső kommunikáció fejlesztése | ||
| 695 | |a emberi kommunikáció | ||
| 695 | |a interkulturális kommunikáció | ||
| 695 | |a interkulturális kölcsönhatások | ||
| 695 | |a kommunikáció | ||
| 700 | 1 | |a Faragóné Lepp Katalin |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szőkéné Vörös Ildikó |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28928/1/G%C3%A1gyor_Anna_Rebeka_RCLHTC_Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28928/2/BA_TO_G%C3%A1gyor_Anna_Rebeka_RCLHTC.pdf |z Dokumentum-elérés |