Borítókép

A multinacionális termelő vállalatok hogyan befolyásolják a magyarországi termelőkultúra alakulását? Mindez a Robert Bosch hatvani gyárán keresztül bemutatva

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Gabora Richárd István
További közreműködők: Fülöp Dr. Sándor
Tordai Balázs
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:automatizáció - automatizálás
digitalizálás - digitalizáció
ipar 4.0
multinacionális vállalatok
Robert Bosch
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/28933

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg28933
005 20210301133417.0
008 210301suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Gabora Richárd István 
245 1 2 |a A multinacionális termelő vállalatok hogyan befolyásolják a magyarországi termelőkultúra alakulását? Mindez a Robert Bosch hatvani gyárán keresztül bemutatva  |c Gabora Richárd István  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A dolgozat lényegi elemét a multinacionális cégek befolyásának hatása a magyarországi termelőkultúra alakulására képezi, melyet egy konkrét vállalat megismerése közben szerzett tapasztalataim  alapján írtam meg. Motiváló tényezőként azt jelölöm meg, hogy a Robert Bosch budapesti telephelyén dolgozom gyakornokként közel másfél éve, és szerettem volna megvizsgálni, hogy vajon egy ekkora vállalat milyen hatással van az országra, milyen új technológiai vívmányokat, innovációkat, szervezeti- , termelési- és menedzsmentkultúrát honosít meg a hazai leányvállalatában, valamint az azt körülvevő környezetében. Így jutottam el oda, hogy a fő témám az Ipar 4.0 lett. Az Ipar 4.0-át társadalmi igény idézte elő, ahogyan az előző ipari forradalmakat is. Alapját az infokommunikációs technológiák adják. A feldolgozóipar a világ minden pontján átalakuláson megy keresztül, ezt pedig a folyamatosan növekvő technológiák gyorsítják fel. Az Ipar 4.0 megjelenése elsősorban a multinacionális cégek gyáraiban és eme vállalatok beszállító partnereinél mérhető. Versenyképesség szempontjából nagyon fontosak az új technológiák, mert ha egy vállalat nem alkalmaz Ipar 4.0 megoldásokat, akkor akár le is maradhat versenytársaihoz képest. Az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának előnyei és kockázatai is vannak. Előnyök közé sorolható a valós idejű vizualizáció, amely a munkavállalók és a vezetők munkáját segíti, valamint pozitívumként hozható fel az automatizáció, amely a cég számára csökkenti a költségeket, a selejtarányt, valamint a munkaerőhiányt is mérsékeli, de az automatizációból eredeztethető kockázat is, mivel megszüntet munkahelyeket. De kockázat még az alkalmazottak hiányos ismeretei, amely befolyásolhatja a termék minőségét, továbbá a gyenge információvédelem is kockázati tényező. Összevetve a különböző szakvéleményeket, az Ipar 4.0 fogalma a következő: Olyan megváltozott gyártási módszerek összessége, amelyben az automatizálás és az információs technológia szorosan összefonódik, ezek által létrejönnek az okos gyártóegységek, melyek szerves részei az okos gyárnak. Az okos gyárak a humánerőforrást, a logisztikai rendszer egészét és a gépeket összekötik egy online integrált rendszerré. Ezek együttesen növelik a vállalat versenyképességét. Módszertan szempontjából a kvalitatív vizsgálati módszerre esett a választásom, mert ez adott megfelelő választ a hipotézisem bizonyítására. Összesen öt interjúból dolgoztam. Kérdéseket tettem fel a Boschos interjúalanyoknak, majd Hatvan polgármesterének, Horváth Richárdnak. Így két oldalról közelítettem meg a hipotézist, amelyben az áll, hogy egy magas digitalizáltsági szintű, korszerű ipari alapokkal rendelkező nagyvállalat megjelenése pozitív hatást gyakorol a szűkebb környezetének gazdaságára, társadalmi-kulturális életére és a digitális transzformációra. Az interjúkból azt a konklúziót vontam le, hogy a Bosch pozitív hatást gyakorol a városra. Hatvan gazdaságához és a város fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul a cég telephelye. A város fejlődésének következményeként a fiatalok nem vándorolnak el más városokba, mert megélhetésüket a településen biztosítva látják. Ott alapítanak családot, ennek a pozitív következménye a növekvő újszülöttek száma. Ez az örvendetes tendencia pedig hatást gyakorol a város és a környező települések ingatlanpiacára is. A termelőkultúrát a vállalat által végzett beszállító fejlesztésen keresztül is átvehetik a beszállítópartnerek, mert ezáltal saját kultúráját érvényesíti a Bosch. Következtetek, hogy a Bosch által állított kritériumok a beszállítók irányában, és maga a beszállítófejlesztés segíti a beszállítópartnereknél a digitális transzformációt. Az interjúk alatt javaslatok fogalmazódtak meg bennem és beszélgetőpartnereimben is, azzal kapcsolatban, hogy hogyan és milyen területen lehetne segíteni a munkavállalókat, elősegíteni a város és a cég működésének fejlődését, illetve bevonni a külső szereplőket. Elsőnek azt a javaslatot tettem, hogy a Bosch segíthetné a környezetében lévő, más üzletágakban tevékenykedő vállalkozások működését azzal, hogy biztatná őket az Ipar 4.0 technológiák alkalmazására, valamint hozzájárulhatna a fejlesztéshez eszközökkel, berendezésekkel, szoftverekkel. A második javaslat Horváth Richárd ötletén alapszik. A Budapestről beutazó hatvani Boschos dolgozók utazását könnyítenék meg közvetlen vonatjárattal a fővárosból, továbbá fejlesztenék Hatvan úthálózatát. Harmadik javaslatom a dolgozók lelkesítése és biztatása a tanulásra, önképzésre. Negyedik javaslatom pedig egy kutatási javaslat volt, amely úgy szólt, hogy vajon több digitális technológiát alkalmaznak-e munkán kívül a cég dolgozói az Ipar 4.0 technológiák használata következtében? A kutatást és az interjúk elemzését követően a hipotézisem pedig a következőre változott: Egy magas digitalizáltsági szintű, korszerű ipari alapokkal rendelkező multinacionális nagyvállalat termelőegységének megjelenése pozitív hatással van a fogadótérség gazdasági és társadalmi-kulturális életére, továbbá segíti beszállító partnerei digitális transzformációját. 
695 |a automatizáció - automatizálás 
695 |a digitalizálás - digitalizáció 
695 |a ipar 4.0 
695 |a multinacionális vállalatok 
695 |a Robert Bosch 
700 1 |a Fülöp Dr. Sándor  |e ths 
700 1 |a Tordai Balázs  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28933/1/Gabora_Rich%C3%A1rd_Istv%C3%A1n_JSVOW0_Szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28933/2/Gabora_Rich%C3%A1rd_Istv%C3%A1n_JSVOW0_Titkositasi-kerelem-2020.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28933/3/BA_TO_Gabora_Rich%C3%A1rd_Istv%C3%A1n_JSVOW0.pdf  |z Dokumentum-elérés 

Hasonló tételek