Gazdasági bűncslekmények - különös tekintetettel a számvitel rendjének megsértésére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | accounting adózás büntető jog gazdasági bűncselekmények könyvelői felelősség |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28939 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg28939 | ||
| 005 | 20210301133446.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kalmár Gergely | |
| 245 | 1 | 0 | |a Gazdasági bűncslekmények - különös tekintetettel a számvitel rendjének megsértésére |c Kalmár Gergely |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A gazdasági bűncselekmények tárgyalása során törekedtem részben átfogó megállapításokat tenni, emellett néhány kiemelt bűncselekménnyel foglalkoztam részletesebben. Dolgozatom bevezetőjében a személyes motiváció feltárása mellett megjelöltem, hogy mi volt a kiválasztás szempontja. Azokat a bűncselekményeket és elkövetési módokat részleteztem, amelyek szoros kapcsolatban állnak a számvitellel. Felsoroltam és megindokoltam a választott kutatási módszereket, amelyek a szakirodalom felhasználásán túl az internetes információgyűjtés a jogszabályok törvényhozói indokolásainak tanulmányozása és a területen jártas gyakorló jogásszal történő mélyinterjú készítése voltak. Rövid történeti áttekintést nyújtottam a rendszerváltást követő gazdasági átalakulásról, ezzel párhuzamosan a modern számviteli rend kialakításáról, az új típusú gazdasági bűnözés megjelenéséről és a büntetőjogi szabályozás fejlődéséről. Röviden ismertettem a rendszerváltást követő legjelentősebb gazdasági bűncselekményeket (oljaügyek, Postabank-ügy) és azok társadalmi hatásait. A részletes elemzés során elsőként a gazdasági bűncselekmények fogalomkörének tisztázására tettem kísérletet. Bemutattam, hogy a szűken vett gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeken túl a Büntető Törvénykönyv más részeiben is találhatók olyan bűncselekmények, amelyek ide sorolhatók. Ezután tértem rá az egyes kiválasztott bűncselekmények közelebbi bemutatására. Elsőként a költségvetési csalásra. A jogi definíció ismertetését megelőzően néhány számadattal támasztottam alá, hogy ez a leggyakkoribb és legnagyobb károkat okozó gazdasági bűncselekmény. Az elkövetési formák közül az általános forgalmi adó vonatkozásában elkövetett bűncselekményeket emeltem ki, mint a leggyakoribbakat, és meghatároztam azok tipikus módszereit. Az összetettebb, nagy szervezettséget igénylő, több cég bevonásával megvalósítható megoldások közül kiemeltem az ún. körhinta-csalást, illetve a fiktív munkaerő-kölcsönzést. Ez utóbbi vonatkozásában a napi sajtóhírekből bemutattam, hogy milyen elterjedt bűnözési formáról van szó. Másodikként a számvitel rendje megsértésének bűncselekményét elemeztem, mert ez az a bűncselekmény, ami az érdeklődésemmel és a tanulmányaimmal a legszorosabb összefüggésben áll, ráadásul több egyéb gazdasági bűncselekmény hátterében is megjelenik. A törvényi tényállás és az annak hátterét képező számviteli törvény alapfogalmainak a bemutatásán túl történeti szempontból is feldolgoztam a bűncselekmény változásait. Ennek során figyeltem fel arra, hogy az utóbbi évtizedben a bűncselekményt folyamatosan szűkítették. Ezek mögött rendre ugyanaz a törvényhozói indokolás húzódott meg, mely szerint a NAV nyomozó hatóságát túlzottan leterhelik ezek az ügyek, holott azok más, igazgatási normák által is kezelhetők, ezért a büntetőjogi védelem felesleges. Ez a tendencia mindmáig nem szűnt meg, hiszen legutóbb a költségvetési csalás bűncselekményi alsó határának jelentős felemelését indokolta ugyanezzel a törvényhozó, amely 2021. január 21-től lép hatályba. Dolgozatom záró részében a dekriminalizációval és a mögötte húzódó érvekkel kapcsolatban megfogalmaztam a kritikai észrevételeimet és megoldási javaslatomat is. A gazdasági bűncselekmények sorában harmadikként a csődbűncselekményt mutattam be kiemelve annak is a számviteli összefüggéseit. Végül egy nagyjelentőségű konkrét ügyet, a Baumag-ügyet elemeztem részletesebben. A büntetőjogi értékelésen túl az ügyben született és az interneten hozzáférhetővé tett igazságügyi könyvszakértői véleményre támaszkodva bemutattam azokat a számviteli szabálytalanságokat, amellyel a kisbefektetőket megtévesztve a magas hozamokat ígérő, de ténylegesen veszteségesen működő cégcsoport évekig fenntartotta a tőkeerősség látszatát, miközben több mint 10 ezer sértett felé 30 milliárd Ft-ot meghaladó tartozást halmozott fel. Külön fejezetben foglalkoztam a könyvelő felelősségével, hiszen ez közvetlenül is kapcsolódik a munkámhoz. Bemutattam az ezzel kapcsolatos jogirodalmi nézeteket és megfogalmaztam a saját észrevételeim. A dolgozat végén összegeztem a saját meglátásaimat a gazdasági bűncselekmények következményeivel kapcsolatban. Foglalkoztam azzal, hogy bizonyos esetek nem csak a költségvetést, hanem az érintett munkavállalókat is hátrányosan érinti. Utaltam a gazdasági bűnözésből nyert jelentős haszon következtében megszerezhető versenyelőny piactorzító jellegére. A társadalmi következmények körében hivatkoztam a dolgozatban is szereplő, tömegeket érintő bűncselemények hatásaira. Végső következtetésem szerint a jogsértések és az erre adott jogalkotói válaszok állandó küzdelmének következtében a gazdasági élet szabályozása egyre gyorsabban változik, és egyre bonyolultabbá, nehezebben követhetővé válik, amit nem tartok szerencsésnek. | |
| 695 | |a accounting | ||
| 695 | |a adózás | ||
| 695 | |a büntető jog | ||
| 695 | |a gazdasági bűncselekmények | ||
| 695 | |a könyvelői felelősség | ||
| 700 | 1 | |a Matejka Márton |e ths | |
| 700 | 1 | |a Zatykó Dr. Zsuzsanna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28939/1/Szakdolgozat%20-%20Kalm%C3%A1r%20Gergely%20R05BRI.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28939/2/Temavazlat-es-osszefoglalas_2020%20-%20Kalm%C3%A1r%20Gergely%20R05BRI.pdf |z Dokumentum-elérés |