A különböző generációk (X, Y, Z) motivációja és motiválása a munka világában munkavállalói és munkáltatói szemszögből

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Fridvalszki Kinga
További közreműködők: Faragóné Lepp Katalin
Janka Miklós
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:generációk
koronavírus
motiváció
munkamotiváció
X generáció
Y generáció
Z generáció
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/28953

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg28953
005 20210301133546.0
008 210301suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Fridvalszki Kinga 
245 1 2 |a A különböző generációk (X, Y, Z) motivációja és motiválása a munka világában munkavállalói és munkáltatói szemszögből  |c Fridvalszki Kinga  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A mai munkaerőpiaci helyzetben a szervezeteknél különböző generációk dolgoznak együtt, azonban mindegyik generáció tagjait más motiválja a munkájuk elvégzésére és a hatékony munkavégzésre. A szervezetekben dolgozó HR munkatársaknak és a vezetőknek rendkívül fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy a különböző generációhoz tartozó dolgozókat, hogyan motiválják a munkahelyükön, ezáltal elérjék, hogy a munkavállaló elégedett legyen a munkájával, a mindennapjaival, eltökélten és eredményesen dolgozzon. Emellett a munkahelyi motiváltság erősíti a munkavállalóban hűséget és elköteleződést az adott szervezethez. Tehát fontos feltérképezni, hogy a különböző generációk tagjait mi motiválja, és ezt a tudást a munkáltató hogyan tudja felhasználni arra, hogy a munkavállalót motiválja. Az önálló primer kutatás megtervezése és kivitelezése előtt megvizsgáltam szekunder kutatás által a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalmat a motivációról általánosságban és munkahelyi környezetben, a motivációs faktorokról, a napjainkban alkalmazott motivációs módszerekről, az X, Y, Z generációk sajátosságairól és az egyes generációk motiválásáról. Ismertettem a fő motivációs tartalom-, és folyamatelméleteket. Ezen elméletek gyakorlati felhasználásának lehetőségeire is kitértem. Ismertettem továbbá a generációs fogalmakat és az X, Y, Z generációk sajátosságait, motivációit.  Emellett a szekunder kutatásom részét képezte, hogy elemeztem a kutatási előzményeket a témában, már elkészített motivációs kutatásokat és azok eredményeit, statisztikai adatait, következtetéseit. Olyan kutatásokat mutattam be ebben a fejezetben, amelyek a munkahelyi motivációt vizsgálták és a különböző generációk motiválhatóságát. Kutatási kérdéseim a következők: Van különbség az egyes generációk munkahelyi motivációja között? Változott a munkavállalók motivációja a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben? A kutatásomat kvantitatív módszerrel végeztem, melyhez egy önkitöltős kérdőívet állítottam össze és a beérkezett kitöltéseket elemeztem. A kutatásom célsokaságába olyan személyek tartoznak, akik az X, Y vagy Z generáció tagjai és van munkahelyi tapasztalatuk. Az adatokat 2020.novemberében vettem fel. A kérdőívet 163-an töltötték ki. Az adatokat az egyszerű statisztika módszereivel elemeztem. Az eredmények alapján elmondható, hogy valóban van különbség az egyes generációk között abban, hogy mennyire fontos számukra egy-egy motivációs tényező és melyiket preferálják jobban a másiknál, tehát a fontossági sorrend eltérő. Azonban meglepő eredmény, hogy nagyon hasonló eredmények születtek a generációk motivációs struktúráját vizsgálva, a generációk számára legfontosabb motivátorok átfedésben voltak. Ez alapján megállapítható, hogy a szervezetek képesek lehetnek eredményesen motiválni a dolgozóikat, ha a következő tényezőkre kiemelt figyelmet fordítanak (mivel ezeket mindhárom generáció a számára leginkább motiváló tényezők közé sorolta): maga a munka, munkakör; jó vezető-beosztott viszony; baráti hangulat a kollégákkal; egyenlő bánásmód, méltányosság; stabil cég, biztos munkahely; tartalmas, változatos munka; elismerés, dicséret. Az eredmények alapján levonható a következtetés, hogy a pénznek nincs motiváló hatása a mindennapi munkavégzésre, legalábbis nem annyira jelentős mértékben, mint más tényezőknek, viszont, amennyiben kevés a munkavállalói fizetés, úgy a dolgozó elégedetlen lesz és azt gondolja, hogy motiváltabban, jobban végezné a munkáját, hogyha többet keresne. Az eredmények megmutatták, hogy mind az Y, mind a Z generációs dolgozók többsége munkahelyváltás szempontjából biztonsági játékos – csak akkor mond fel, ha van másik állásajánlata. Ez a hozzáállásuk a koronavírus ideje alatt sem változott jelentős mértékben. A koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben változott a munkavállalók munkahelyi motivációja: a home office lehetősége, az egyenlő bánásmód, méltányosság és a stabil cég - biztos munkahely mint motivációs faktorok felértékelődtek számukra. Ezekre a HR részlegnek és a vezetőknek célszerű legalább ideiglenesen nagyobb figyelmet fordítania. Javaslom, hogy hangsúlyozzák a mindennapokban, hogy a cég stabil és nem kell elbocsátástól félnie a dolgozóknak – csak akkor, ha ez a valóság. Emellett igyekezzenek egyenlő esélyeket és körülményeket biztosítani a dolgozóknak a munkavégzésben és adják meg számukra a rugalmas munkavégzés lehetőségét. Ezek mindhárom generáció tagjaira kiemelt motivációs hatást gyakorolnak ebben az időszakban. 
695 |a generációk 
695 |a koronavírus 
695 |a motiváció 
695 |a munkamotiváció 
695 |a X generáció 
695 |a Y generáció 
695 |a Z generáció 
700 1 |a Faragóné Lepp Katalin  |e ths 
700 1 |a Janka Miklós  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28953/1/Fridvalszki%20Kinga_szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28953/2/BA_TO_Fridvalszki_Kinga_XD6CJI.pdf  |z Dokumentum-elérés