Non-Life biztosítási rendszer informatikai fejlesztése (vízesés modell alapján)
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | biztosítás inkrementális fejlesztés non-life rendszerfejlesztés rendszerfejlesztési modellek RUP üzleti elemzés Vízesés modell |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28973 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg28973 | ||
| 005 | 20210301133726.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Ferró Alexandra | |
| 245 | 1 | 0 | |a Non-Life biztosítási rendszer informatikai fejlesztése (vízesés modell alapján) |c Ferró Alexandra |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatomban a „vízesés” modell használhatóságát vizsgáltam meg egy konkrét, komplex Non-Life biztosítási ügyviteli rendszer informatikai fejlesztési folyamatának tanulmányozásával és bemutatásával. Ennek során arra a következtetésre jutottam, hogy meghatározott peremfeltételek mellett, ez az egyik legrégebbi fejlesztési modell ma is megállja a helyét, sikeresen alkalmazható a gyakorlatban. Mint ahogy az a dolgozatom bevezetőjében is említésre kerül, a modell önmagában nem alkalmas összetett rendszerek fejlesztésére, viszont más módszerekkel együtt alkalmazva (egy komplex módszer egyik alkotóelemeként) alkalmassá tehető. Általánosan fogalmazva, a szoftverfejlesztés területén nincs olyan kitüntetett módszertan vagy technológia, amely egymaga megoldaná a minőségi és költségtakarékos fejlesztés problémáját, általában ezek kombinációja nyújthat optimális eredményt. A téma megalapozása végett dolgozatomban definiáltam a biztosítás fogalmát, vázoltam annak lényegét (alapgondolatát) és megadtam a magyarországi jogforrásait. Ismertettem a veszélyközösségek létrehozásának célját és követelményeit. Bemutattam, hogy a biztosítási kockázat matematikai-statisztikai számításának hátterében milyen valószínűség-számítási elmélet húzódik meg, felsoroltam az alternatív kockázatkezelési módszereket. Röviden vázoltam a biztosítások kialakulásának történetét, az őskortól a modern kori formáinak létrejöttéig. Elemeztem, hogy az intézményesített rendszereket megelőzően milyen szükségletek és igények motiválták a biztonságra törekvő embereket és ezekre milyen megoldások születtek. A könnyebb megértés érdekében definiáltam a biztosítási alapfogalmakat, a biztosítások kategóriáit és felsoroltam a legjellemzőbb biztosítási módozatokat. Betekintést nyújtottam a főbb biztosítási folyamatokba, és hogy feltérképezésük milyen objektív nehézségekbe ütközik. Rövid kitérőt tettem, hogy az ISO 9001 minőségirányítási rendszer működtetése hogyan segíti a biztosítók jellemzőinek megismerését és ezek valóságnak megfelelő, pontos dokumentálását. Ismertettem a vizsgált VVS ügyviteli rendszer hardver- és szoftverkörnyezetét, főbb komponenseit, illetve ezeken keresztül a Non-Life biztosítási rendszerekkel szemben támasztott igényeket, követelményeket. Bemutattam a biztosítások termék- és tarifa-struktúrájának elemeit, említést tettem az adatbázisok historizációs megoldásairól, illetve az ezzel kapcsolatos verziókezelési problémákról. Ezt követően elemeztem a biztosítási nyilvántartó rendszerek fejlesztésének sajátosságait. Részletesen ismertettem a vizsgált informatikai fejlesztési projekt során alkalmazott (inkrementális, „vízesés”) modellek jellemzőit, valamint a RUP keretrendszerben deklarált fázisokat és folyamatokat. Bemutattam a Formula/400 Informatikai Kft. által kifejlesztett „NITA” feladatkezelő rendszer működését és hogy hogyan segíti a fejlesztők, projektvezetők, valamint a megrendelők munkáját, egymás közötti kommunikációját és tájékozódását. Végül folyamatában ismertettem a VVS biztosítási ügyviteli rendszer fejlesztési projektjét, annak megvalósítási fázisait és körülményeit. Primer kutatást végeztem, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy a vízesés modell szerint végzett megvalósítás során szükségessé vált iterációk, milyen mértékben növelték a ráfordításigényt, a növekmény milyen okokra vezethető vissza és mindez veszélyezteti-e a projekt sikerességét? Összességében: valós alternatíva-e a vízesés modell szerinti fejlesztés „nem triviális” feladatok esetén? Az eredményekből arra a következtetésre jutottam, hogy amennyiben kockázatelemzés és az üzleti specifikációk kellő körültekintéssel és részletezettséggel készülnek el, akkor a szükséges iterációk (és ezzel együtt a ráfordításnövekmények) alacsony szinten (bőven a felállított hipotézisben deklarált +15 % alatt) tarthatók. A fentiek rávilágítottak az üzleti elemző biztosítási szakmai felkészültségének kiemelt fontosságára. Munkájának színvonala komoly kihatással van a ráfordítások (és átfutási idők), ezzel együtt az üzleti kockázatok mértékére. | |
| 695 | |a biztosítás | ||
| 695 | |a inkrementális fejlesztés | ||
| 695 | |a non-life | ||
| 695 | |a rendszerfejlesztés | ||
| 695 | |a rendszerfejlesztési modellek | ||
| 695 | |a RUP | ||
| 695 | |a üzleti elemzés | ||
| 695 | |a Vízesés modell | ||
| 700 | 1 | |a Avornicului Mihály Szilárd |e ths | |
| 700 | 1 | |a Paál Balázs |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28973/1/Non-Life%20biztos%C3%ADt%C3%A1si%20rendszer%20informatikai%20fejleszt%C3%A9se%20%28v%C3%ADzes%C3%A9s%20modell%20alapj%C3%A1n%29.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28973/2/Temavazlat-es-osszefoglalas_Ferr%C3%B3%20Alexandra.pdf |z Dokumentum-elérés |