Internetvaluták és egyetemi közösségi valuta realitása

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Csontos Levente
További közreműködők: Balogh Krisztina
Bendes László
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:algoritmus(ok)
bitcoin
blokklánc
kriptopénz
okosszerződés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29084

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg29084
005 20210301134555.0
008 210301suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Csontos Levente 
245 1 0 |a Internetvaluták és egyetemi közösségi valuta realitása  |c Csontos Levente  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A kriptovalutáknak hatalmas piaca van, ugyan hazánkban még kevésbé ismertek, de már tőzsdék és befektetők is komoly figyelemmel kísérik az árfolyam változásokat. A legismertebb és legértékesebb kriptovalutát Satoshi Nakamoto hozta létre még 2008-ban, amit bitcoinnak hívnak. Napjainkban már több ezer internet valutát tartanak számon és a velük foglalkozó tőzsdéken naponta millió dolláros nagyságrendben cserlének gazdát a coinok. Az emberek kezdenek elhatárolódni az olyan klasszikus befektetésnek számító eszközöktől, mint például az arany és fektetik inkább vagyonukat kriptovalutákba. Többen vélekednek úgy, hogy a blokklánc technológia, amire a kriptovaluták is épülnek, olyan változásokat hozhat a mindennapi és üzleti életbe, mint amilyeneket legutóbb az internet elterjedésénél figyelhettünk meg. 2017 és 2018 első negyedéve volt az az időszak, mikor szinte mindenhol arról lehetett hallani, hogy a bitcoin és egyéb kriptovaluták eddig sosem látott árfolyam növekedést értek el és rekord magasságú árfolyamot állítottak fel. A sors fintora, hogy szakdolgozatom írásakor a bitcoin újból ezt a határt feszegeti. Egyenlőre azonban még a technológia fejlődésének az elején járunk, ezért gondoltam úgy, hogy dolgozatom témájául ezt a témakört választom. A dolgozatom első fejezetében bemutatom a blokklánc technológiát. Definiálom mit is jelent pontosan, ismertetem, hogyan működik, bemutatom azokat a technológiákat, amik elengedhetetlenek a működéséhez. Ezután térek a következő fejezetre, ahol a digitális valuták megismerése végett előbb a normál értelemben vett pénzt és pénzrendszereket mutatom be. Ezt követő fejezet az internet valuták, ahol a bitcoint, ethereumot és az ethereum classiot ismertetem, illetve az ezekhez szükséges technológiákra is kitérek. Összehasonlítom őket több szempontból is, mint például milyen algoritmuson alapulnak, milyen technikai jellemzőik vannak. A kriptovaluták használatához elengedhetetlen pénztárcával rendelkezni, ezért fontosnak tartom felsorolni a létező kriptotárcák fajtáit és jellemzőit. Kriptovalutákhoz hozzá lehet jutni vásárlás vagy bányászás útján is, és mivel a bányászat egy elég népszerű valutaszerzési folyamat, szót ejtek erről is egy külön fejezetben, melyben taglalom magát a folyamatot és a módjait. Úgy gondolom, az Ethereum blokklánc széleskörű felhasználási módokat hordoz magával, ezért is szenteltem egy részt két olyan technológia bemutatására, amiket magába foglal. Végezetül a bemutatom a kutatásomat, melyben arra keresem a választ, vajon van-e létjogosultsága egy internetes egyetemi közösségi valutának, milyen megoldásokkal lehetne kivitelezni, mind ezekhez kvalitatív kutatási módszer használtam. Mivel ez a kérdés nagy részben érinti a diákságot is, ezért kvantitív eszközt felhasználva jártam utána véleményüknek a témával kapcsolatban. Kerestem arra a választ, vajon milyen ismertekkel rendelkeznek az emberek a kriptovalutákról és a blokklánc technológiáról, mennyire hajlandóak pénzüket ezen fajta eszközökbe fektetni. 
695 |a algoritmus(ok) 
695 |a bitcoin 
695 |a blokklánc 
695 |a kriptopénz 
695 |a okosszerződés 
700 1 |a Balogh Krisztina  |e ths 
700 1 |a Bendes László  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29084/1/Csontos_Levente_fio9fo.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29084/2/V%C3%A1zlat_%C3%A9s_%C3%B6sszefoglal%C3%A1s_Csontos_Levente.pdf  |z Dokumentum-elérés