Üzleti vállalkozás mindennapjai a keresztény társadalmi tanítás szemüvegén keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | emberi fejlődés emberi közösség emberközpontúság gazdaság etika keresztény filozófia keresztény társadalmi tanítás közjó perszonalitás szolidaritás szubszidiaritás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29094 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29094 | ||
| 005 | 20210301134644.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Dabóczi Márton | |
| 245 | 1 | 0 | |a Üzleti vállalkozás mindennapjai a keresztény társadalmi tanítás szemüvegén keresztül |c Dabóczi Márton |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A gazdaság van az emberért, nem pedig fordítva. Legalábbis normális, ideális esetben egészen biztosan. Napjainkban azonban a fókuszban sok esetben a profitmaximalizálás áll, ahol az ember nem az ideális esetnek megfelelően a középpontban van, hanem sokkal inkább ennek a haszonközpontú működési rendszernek egyik eszköze, annak szolgálója lett. Erre a problémára a Katolikus Egyház is reagál, szerinte bizonyos alapértékek követésével ez orvosolható lenne. Iránymutatása során hangsúlyozza az ember méltóság fontosságát – semelyik személy sem válhat valamilyen külső nyomás által egy cél tárgyává, eszközévé -, az ebből fakadó jogokat és kötelességeket, az egymás iránti tisztelet megadásának kötelességét. Egy olyan gazdasági rendszert támogat, ahol az emberek erényesen cselekednek, közösségben gondolkodnak, ahol minden ember javát próbálják keresni külön-külön és a közösség egészének egyben is. Felhívja a figyelmet arra, hogy egymás iránt felelősek vagyunk. Illetve javasolja, hogy az alsóbb szint problémáit, és annak kezeléséhez szükséges feladatok megvalósítását ugyanazon a szinten kell kezelni, ahol azok felmerültek. A keresztény társadalmi tanítás az ember méltóságából lett vezetve, így minden ember számára jónak és elfogadhatónak kellene lennie. De vajon így van-e ez, és általánosan elfogadottnak tekinthetjük-e, akárcsak az ENSZ által 2015-ben kiadott Fenntarthatósági Fejlődési Célokat, amelyben sok párhuzam mutatkozik az Egyház által vallott iránymutatásokkal? Hiába a sok párhuzam, a keresztény társadalmi tanítás a gazdaság helyes működésével kapcsolatban bármennyire is jó, megosztja az embereket a vallásos eredet miatt. Érdemes-e akkor pluralista környezetben az értékek eredetét hangoztatni? Morális meggyőződésből követjük, de vannak-e üzleti eredményei is? Hatást gyakorol a hatékonyságra, üzleti eredményre, dolgozói elégedettségre? Kutatásom során két féle módszertant alkalmaztam. Először egy online kérdőívvel az Egyház által pozitívnak vélt gazdasági állításokkal kapcsolatban vizsgáltam meg 1-6-ig terjedő Likert skálán, hogy mennyire értenek a kitöltők azzal egyet. A 18 mondat közül 4 állításban volt vallási kötődésre utaló fogalom. Célom az volt, hogy megvizsgáljam, valóban megfigyelhető-e ezeknél a válaszoknál a többihez képest nagyobb szórás. Ezt követően félig strukturált interjút készítettem olyan vállalatvezetőkkel, akik az üzleti életben a keresztény alapértékeket megtartják, s akik számára magától értetődő, hogy az üzleti életben való eredményesség önmagában nem siker. A kérdőív válaszai közül az öt legnagyobb szórással rendelkező állítás között mind a négy olyan mondat szerepelt, amelyben volt vallási kötődésre utaló szó. Ez alapján megalapozottnak véltem az interjúk előtt azt a felvetést, miszerint érdemes az értékeket általánosan jónak tekinteni, de nem szükséges/érdemes annak keresztény eredetét hangsúlyozni, mert az valakiben feszültséget kelthet, megoszthatja az embereket. Ezt erősítették meg az interjúalanyaim is, akik úgy gondolják, hogy az a fontos, hogy az értéket elfogadottnak és követendőnek tartsák, hogy miért, a vállalat szempontjából nem lényeges. A keresztény társadalmi tanítás követésének továbbá kézzelfogható üzleti eredménye is van, hiszen azzal, hogy a problémákat annak megjelenési szintjén kezelik, nagy önállósággal bírnak a kollégák, s mindeközben számíthatnak a felsőbb szint segítségére, hogyha elakadtak, növeli a hatékonyságot, ezáltal az üzleti eredményt. Valamint az interjúalanyaim vállalkozása esetén a fluktuáció rendkívül alacsony, több esetben a nullához konvergál. Ez még az építőiparban szereplő Confector Kft-nél is igaz, pedig ebben az iparágban általánosságban nagy az átjárás. Úgy gondolom tehát, hogy ez egyértelműen annak a jele, hogy a keresztény társadalmi tanítás követése hatást gyakorol a dolgozói elégedettségre, függetlenül attól, hogy a munkavállalók milyen vallási nézettel rendelkeznek. Véleményem szerint fontos a keresztény társadalmi tanítás követése, attól függetlenül, hogy ki milyen vallási nézettel rendelkezik. Hiszen mint azt korábban is említettem, ezek az emberi méltóságból lettek levezetve, így mindenki számára fontosak, értékesek. Fontos, hogy a jóra törekedjünk, nem csak maguk számára és nem csak pénzügyi értelemben. | |
| 695 | |a emberi fejlődés | ||
| 695 | |a emberi közösség | ||
| 695 | |a emberközpontúság | ||
| 695 | |a gazdaság etika | ||
| 695 | |a keresztény filozófia | ||
| 695 | |a keresztény társadalmi tanítás | ||
| 695 | |a közjó | ||
| 695 | |a perszonalitás | ||
| 695 | |a szolidaritás | ||
| 695 | |a szubszidiaritás | ||
| 700 | 1 | |a Baranyi Árpád |e ths | |
| 700 | 1 | |a Győri Dr. Zsuzsanna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29094/1/%C3%9Czleti%20v%C3%A1llalkoz%C3%A1s%20mindennapjai%20a%20kereszt%C3%A9ny%20t%C3%A1rsadalmi%20tan%C3%ADt%C3%A1s%20szem%C3%BCveg%C3%A9n%20kereszt%C3%BCl.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29094/2/BA_TO_Dab%C3%B3czi_M%C3%A1rton_SPNSH7.pdf |z Dokumentum-elérés |