Generációs különbségek a munkaerőpiacon, az X, Y és Z generáció vizsgálata vállalati környezetben

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Korán Laura
Other Authors: Faragóné Lepp Katalin
Laczkó Mónika
Format: Thesis
Kulcsszavak:együttműködés
generációk
konfliktusok
munkaerőpiac
vállalati környezet
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29101

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg29101
005 20210301134727.0
008 210301suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Korán Laura 
245 1 0 |a Generációs különbségek a munkaerőpiacon, az X, Y és Z generáció vizsgálata vállalati környezetben  |c Korán Laura  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Generációk munkához való viszonya: A veteránok napjainkban már nyugdíjasok, de nagyon tisztelik és becsülik a kétkezi munkát. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek biztosítottak nekik elhelyezkedési lehetőséget. Őket követik a baby boomerek. A tisztelet, a tekintély a munkahelyen és a családban is ismerős számukra. Nagyon merev szabályrendszerhez és kemény munkához szoktak. A tőlük eggyel fiatalabb X generáció többsége már irodai munkát végez, nagy teher nehezedik rájuk. Fontos számukra a stabil háttér és az anyagi biztonság. Az utánuk következő Y generáció a munkahelyén szereti kiélni kreativitását, kapcsolatokat teremt. Könnyen váltanak munkahelyet. A Z generáció tagjai rendkívül otthonosan mozognak a technika világában. Munkahelyükön fontos számukra a gyakori visszajelzés, elismerés és a rugalmasság. Kutatás: Megfogalmazott kutatási kérdés: Mely tényezők váltanak ki leginkább konfliktusokat a generációk között? Felállított hipotézisek: o   A generációk együttműködésének legfőbb előnye a kapcsolatszerzési lehetőség o   A munkahelyen nagy százalékban kerülnek konfliktusba egymással a különböző generációk tagjai. o   A konfliktusok legfőbb kiváltó oka a nem megfelelő kommunikáció. o   A munkahelyen leggyakrabban előforduló konfliktusforrás a generációk között a túlzott telefonhasználat munkaidőben Kutatási módszerként a kvantitatív kutatást választottam, eszközként pedig a kérdőívet. A kérdőívben a következőket vizsgáltam: a kitöltő mely generációnak a tagja, dolgozik-e együtt munkahelyén más generációkkal, tapasztal-e a közös munka során előnyöket és ha igen melyek azok, volt-e már konfliktusa más generációba tartozó kollégájával és amennyiben igen mi volt a konfliktus kialakulásának oka, valamint a kitöltők szerint a felsorolt konfliktusforrások milyen gyakorisággal történnek meg a munkahelyükön. Vizsgálati eredmények bemutatása: A válaszadók 94,6%-ának van más generációba tartozó kollégája. A válaszadók 43%-át képezi az X generáció, 33%-át az Y generáció, 16%-át az Z, és 8%-át a baby boomer generáció. A válaszadók 70%-a gondolta úgy, hogy számos előnye van annak, hogyha különböző generációk működhetnek együtt a szervezeten belül. Ezek közül a legfőbbek a tapasztalatszerzési lehetőségek az idősebbektől, egymás nézeteinek megismerése és a fiatalok technikai tudásának átadása az idősebbeknek. A kitöltők 31,6%-ának volt már konfliktusa más generációba tartozó kollégájával, melyek leginkább a kompromisszumkészség hiányából, a véleménykülönbségekből és a nem megfelelő kommunikációs stílusból adódtak. Ezen eredmények adták a kutatási kérdésemre is a válaszokat. A válaszokból az is kiderült, hogy vannak olyan konfliktusforrások melyek bár gyakran előfordulnak a szervezeten belül mégsem generálnak összetűzéseket, nem annyira zavaróak. Ilyen például a gyakori telefonhasználat munkaidőben. Ezzel szemben amikor az egyes források előfordulásának gyakoriságára voltam kíváncsi, a kompromisszumkészség hiánya kapta az egyik legkevesebb szavazatot mégis mikor a személyes konfliktusaikról kérdeztem a kitöltőket a legtöbbjüknél ez volt a kiváltó ok. Tehát bár nem fordul elő olyan gyakran, mégis ez a legzavaróbb és ebből születik a legtöbb ellentét a generációk között. A hipotéziseim közül az első három nem került alátámasztásra, ugyanis a kapcsolatszerzési lehetőség helyett a tapasztalatszerzés bizonyult legfőbb előnynek, a kitöltők kis százalékban kerültek konfliktusba a munkahelyükön melyek nem a munkahelyi telefonhasználatból adódtak, hanem leginkább a kompromisszumkészség hiányából. A negyedik hipotézisem alátámasztásra került. Leggyakoribb esetként megjelent a gyakori telefonhasználat bár nagy százalékának ellenére nem generál konfliktusokat. A konfliktusok valós fenyegetést jelentenek a munkahelyi hatékonyságra. A munkahelyi csapatépítő programok és tréningek lehetővé tennék véleményem szerint azt, hogy a generációk megismerjék és megértsék egymást ezáltal elfogadóbbak is lesznek egymás iránt. Ezzel csökkenthető a konfliktusok gyakorisága és növelhető a hatékonyság mely gördülékenyebbé teszi a vállalatok működését. 
695 |a együttműködés 
695 |a generációk 
695 |a konfliktusok 
695 |a munkaerőpiac 
695 |a vállalati környezet 
700 1 |a Faragóné Lepp Katalin  |e ths 
700 1 |a Laczkó Mónika  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29101/1/Kor%C3%A1n_Laura_YZSAM9_Szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29101/2/BA_TO_Kor%C3%A1n_Laura_YZSAM9.pdf  |z Dokumentum-elérés