Kína és Oroszország stratégiai és taktikai kapcsolatai és rivalizálása Ázsiában
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | EGU gazdaságföldrajz kína OBOR Oroszország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29147 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29147 | ||
| 005 | 20210301135104.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Hortobágyi Ferenc | |
| 245 | 1 | 0 | |a Kína és Oroszország stratégiai és taktikai kapcsolatai és rivalizálása Ázsiában |c Hortobágyi Ferenc |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke, valamint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke igyekszik a stratégiai együttműködéseiket első sorban a gazdaság területére lokalizálni. „Gazdasági együttműködés és kereskedelem számítanak a kapcsolataink tartóoszlopainak, melyek elengedhetetlenek a fejlődés és a két ország újjáélesztéséhez” – mondta Hszi moszkvai látogatásán 2019 nyarán.[1] „Korábban példátlan mértékű bizalmat és partnerséget élvezünk” – mondta Putin alig pár hónappal később. „Ez egy szövetségi kapcsolat a sokoldalú stratégiai partnerség minden tekintetében. Ez meglátszik a gazdaságon is.” [2]Hszi Csin-Ping és Putyin közeledése gazdasági szempontból egyáltalán nem meglepő. Mindkét félnek szüksége van a másikra, hiszen az Egy Övezet Egy Út program, - vagy ahogy gyakran nevezik: az új Selyemút, - egy olyan kezdeményezés, amely több, mint 70 országot és még több szervezetet köt össze, valamint a keretein belül egy a számítások szerint több, mint 1 trillió dolláros beruházás valósul meg. Ezen projekt érdekében Eurázsia szerte autópályák, vasutak, kikötők, olaj- és gázvezetékek, optikai kábelek kiépítésére kerül sor más egyéb úgynevezett kemény infrastrukturális elemekkel egyetemben. Emellett az Eurázsiai Gazdasági Unió egységesíteni kívánja a vámkezelést, így egységes piacot létrehozva Oroszország, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán között. Mivel mindkét kezdeményezés egyazon kontinensen valósul meg, így természetes úton alakulnak ki közös érdekek és taktikai célok, ahol kapóra jön a Kínaiak által biztosított kemény, valamint az Oroszok által kínált puha infrastrukturális kapcsolatok kiépítése. Ezt felismervén Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin be is jelentették, hogy közös célkitűzésük az Egy Övezet Egy Út program, valamint az Eurázsiai Gazdasági Unió összekapcsolása. A beruházások leginkább a természeti erőforrások terére koncentrálódik, de több nehézség is akad. [3] A Kínai és Orosz állampolgárok közötti kapcsolatok megítélése sokat javult az utóbbi időben, de továbbra is fennáll a bizalmatlanság, amit tovább tetéz az aktuálisan felmerülő koronavírus járvány. Dolgozatomban bemutatom a Selyemút múltját, majd ismertetem az új Selyemút, az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés kapcsán felmerülő kínai érdekeket, valamint kínai és egyben nemzetközi előnyöket. Ezt követően bemutatom az úthálózat főbb korridorjait, majd azt vizsgálom, hogy kik és milyen okból lehetnek a kezdeményezés ellenzői. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam az új kínai Selyemút, az Egy Övezet Egy Út programnak jelentőségét és célját, valamint ezzel együtt az Oroszország érdekeltségébe tartozó Eurázsiai Gazdasági Unió érdekeit és célkitűzéseit. Mivel mindkét nagyhatalom a maga aktuális gazdasági és politikai erejével igyekszik minél nagyobb befolyást gyakorolni a régióban, így természetes úton alakulnak ki átfedések az érdekszférákban. Vajon lehetséges-e, hogy szinergikusan együttműködve legyenek képesek gazdasági érdekeiknek érvényt szerezni és egymást kölcsönösen támogatva fellépni? Amennyiben igen, úgy ezek pusztán taktikai, vagy stratégiai együttműködések is? Földrajzi és gazdasági értelemben mekkora és milyen jelentőségű terület az, amely mindkét fél számára kiemelkedő fontossággal bír? Ezen kérdések megválaszolását követően pedig Magyarország szerepét vizsgálom az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés kapcsán. [1] https://www.nytimes.com/2019/06/05/world/europe/xi-jinping-china-russia.html (2020.11.27)[2] http://en.kremlin.ru/events/president/news/61719 (2020.11.27)[3] https://www.ebrd.com/what-we-do/belt-and-road/overview.html (2020.11.27) | |
| 695 | |a EGU | ||
| 695 | |a gazdaságföldrajz | ||
| 695 | |a kína | ||
| 695 | |a OBOR | ||
| 695 | |a Oroszország | ||
| 700 | 1 | |a Engelberth Dr. István |e ths | |
| 700 | 1 | |a Honvári János |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29147/1/Hortob%C3%A1gyi-Ferenc-CBQ0U1-PSZK-gm-vsz-Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29147/2/BA_TO_Hortob%C3%A1gyi_Ferenc_CBQ0U1.pdf |z Dokumentum-elérés |