Lean eszközök alkalmazása a Robert Bosch Automotive Steering Kft-nél
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | értékáram folyamatos fejlesztés lean alapelvek logisztika termelési rendszer |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29153 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom témája a Lean eszközök alkalmazása a Robert Bosch Automotive Steering Kft-nél. Jelenleg ennél a cégnél dolgozom, mint a BPS (Bosch Production System) osztály gyakornoka. Elsődleges feladatom a vállalati javaslattételi rendszer fejlesztése, koordinálása és napi feladatainak ellátása. Emellett részt veszek különböző termeléssel és logisztikával kapcsolatos projektekben, mint a későbbiekben feldolgozott leveling projekt. Dolgozatom célja a leveling egy értékáramba történő beveztésének megvizsgálása a Bosch Rendszerszintű Megközelítésen keresztül. A téma aktualitását képzi, hogy nem régiben elfogadásra került egy pályázat mi szerint egy teljes gyáregységet áttelepítenek Németországból Maklárra. Ennek függvényében érdekes lesz megvizsgálni, hogy a már megszerezett tapasztalatokat és létező folyamatokat, hogyan tudjuk majd átültetni az új gyáregységbe, hogy mihamarabb elérje a teljes termelő kapacitását. Ehhez első körben alapvető lean ismeretek részletes megvizsgálására van szükség. Ebbe beletartozik a lean fejlődés története, a lean öt alapelve és a különböző lean eszközök ismerete. Az öt alapelv tartalmazza az értéket, az értékáramot, az áramlást, a húzó elvet és a folyamatos fejlesztést. Lean eszközök között szót ejtünk a termelésben fellelhető veszteségekről, megismerjük a TPM, azaz a teljeskörű hatékony karbantartást és az átállások fajtáit, valamint a vizualizációt és az átláthatóságot elősegítő eszközöket az 5S-t és az Andont. Ezek mellett nem feledkezhetünk el a különböző probléma megoldó eszközökről sem. Esetünkben a PDCA és az A3-as gondolkodásmód kerül górcső alá. Az elméleti anyag áttekintése után megismerkedünk a témaadó vállalattal a Robert Bosch Automotive Steering Kft-vel. Megismerjük a Bosch csoport magyarországi történetét, majd pedig a maklári gyárat, ahol dolgozom. Ezután megvizsgáljuk az osztályt, ahol dolgozom, ami nem más, mint a BPS, vagyis magyarra fordítva Bosch Termelési Rendszer. Megismerjük az osztály kialakulását és alapelveit. Ezt követően bemutatásra kerül az általam használt kutatásmódszertan. A jelen esetben alkalmazott metódus az értékáram elemzés volt. Egy lean termelő vállalat esetében ezzel lehet a leghatékonyabban vizsgálni a rendelés teljesítési folyamatot és annak részfolyamatai közötti összefüggéseket. Ehhez egy teljes értékáram elemzését el kellett végezni. Meg kellett vizsgálni az értékáram mind három szintjét. Ezek a szintek az információs, a folyamat és a számítási szint. Későbbiekben szükséges megvizsgálni a készleteinket és a megfigyelések alapján következtetéseket levonni. Ezekből később projekteket lehet kialakítani, amiknek a meghatározott cél állapota alapján megrajzolhatjuk az értékáram „idealizált” jövő állapot térképét (VSD). A gyakorlati részben megvizsgáljuk a Bosch Rendszer Szemléletet és annak rész elemeit. Ezek az elemek a System CIP, a Point CIP és a Napi Vezetői Rutin. A System CIP a rendszerszintű folyamatos fejlesztést hivatott szolgálni. Azt követő szakasz a Point CIP. Ebben a szakaszban a System CIP projektek stabilizálása történik. A harmadik és egyben utolsó fázis a Napi Vezetői Rutin, ahol is az újonnan bevezetett folyamat már cél állapotként jelenik meg és ennek megfelelően kezelik. Tovább haladva pedig megvizsgáljuk, hogyan is lehet bevezetni a leveling-et egy értékáramban. Ehhez először megnézzük, milyen okokból merült fel először a bevezetés ötlete, majd megvizsgáljuk a bevezetés lépéseit és annak sajátosságait. Ezt követően röviden összefoglalásra kerül, hogyan zajlott a projekt stabilizálása a Point CIP fázisban. Sorra vesszük milyen nehézségekkel kellett szembe nézni, és hogy a végére milyen pozitív hozadékai lettek a projektnek. Dolgozatom zárásaképp a szakirodalomra és gyakorlati tapasztalataimra támaszkodva javaslatokat szeretnék tenni a leveling projektre jövőjére vonatkozóan és ahhoz szerintem szükséges vezetői elköteleződésre és csapatmunkára hívom fel a figyelmet. Ezt követően pedig összegzem gondolataimat és a dolgozatban leírtakat. |
|---|