Ipari forradalom 4.0 - A digitális transzformáció előnyeiről és kihívásairól
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | automatizáció - automatizálás digitális technológia ipari forradalom könyvelőcégek könyvelőrobotok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29270 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29270 | ||
| 005 | 20210301140142.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kiss-Simon Áron | |
| 245 | 1 | 0 | |a Ipari forradalom 4.0 - A digitális transzformáció előnyeiről és kihívásairól |c Kiss-Simon Áron |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozat feltárja a negyedik ipari forradalom kialakulásának körülményeit, elhelyezi azt gazdaságtörténelmi kontextusban, feltárja kiváltó okait: melyek voltak azok a főbb technológiai áttörések melyek korunk exponenciális növekedéséhez vezettek a digitális térben mind adattárolás és számolókapacitásbővülés szempontjából. Taglalja a jelenség főbb karakterisztikáit, annak mikro és makro dimenzióit. Betekintést nyújt, melyek azok az innovatív technológiák, melyek kifejezetten az ipar 4.0-hoz köthetők, taglalja a diszruptív iparban rejlő gazdasági potenciált összevetve más, tradicionálisnak mondható ipari ágazatokkal (pl. autóipar). Bemutatja, mi a különbség a már érettnek tekinthető technológiák (pl. felhőtechnológia) és a felfutóban lévő innovációk (pl. blokklánc) aktuális, globális piaci részesedései között, illetve előre jelzi a következő 5 éves periódusra, mely területen várható kirobbanó fejlődés. A szakdolgozat gazdagon merít a témában elérhető külföldi szakirodalomból, hogy bemutassa az innovatív technológiákhoz vezető elengedhetetlen digitális transzformáció előnyeit és kihívásait. A Portelans Intézet NRI, (Network Readiness Index) és az Európai Bizottság DESI (Digital Economy and Social Index) jelentéseinek felhasználásával bemutatja, melyek azok a főbb dimenziók, melyekben makroszinten lehet mérni az országok digitális „érettséget”, illetve elhelyezi Magyarországot a globális környezetben, levonva a főbb konzekvenciákat. A dolgozat rövid betekintést nyújt a számvitel fejlődéstörténetébe, a kettős könyvelés kialakulásától a főbb globális és magyar szabályozó szervezetek megjelenéséig. Bemutatja, hogy az információs forradalom, a szoftveres megoldások és az ERP-k megjelenése milyen tekintetben volt hatással a szakmára, feltárja a modern ERP-k iránti aktuális keresleti mutatókat. Bemutatja, hogy milyen diszruptív jelenségek jelentek meg az elmúlt években a modern számvitel területén: taglalja az XBRL-t, a mesterséges intelligenciát és a robotizált folyamatautomatizálást, illetve a szintén komoly felforgató erővel rendelkező blokklánc technológiáját. Levezeti, hogy ezen innovációk a számvitel mely területeire lehetnek – sőt, sok esetben már vannak – hatással, illetve rövid kitekintést ad a jövőre nézve, hogy hogyan alakulhat át ezen megoldások segítségével a ma ismert számvitel (pl. hármas könyvelés megjelenése). A zárófejezetben tovább szűkül a fókusz a magyar számviteli KKV-k digitális átalakulására, azok kihívásaira. A NAV Online Számla rendszerével és a PSD2 EU-s direktívájával bemutatásra kerülnek azok az aktuális szabályozó erők, melyek erős innovatív mechanizmust alakítottak ki a magyar KKV-k piacán. A Számlázz.hu példáján keresztül bemutatásra kerül az a piaci ökoszisztéma, melyet az API-k, a szoftverek közötti interfészek tesznek lehetővé összekötve mind a piaci és állami szereplők rendszereit, példátlan automatizációs lehetőségeket teremtve a számviteli folyamatokban. Valós piaci adatok közlésével demonstrálásra kerül az a fajta exponenciális növekedés a hazai szektorban, mely a digitális, diszruptív dinamizmusok sajátja. A számvitel különböző feladatkörein belül elhelyezésre kerülnek a hazai digitális szereplők, mely megoldások nyújtanak standardizáló vagy automata alternatívát a korábban manuálisan végzett folyamatokra (pl. banki könyvelés). A diszruptor cégek összehasonlításra kerülnek az inkumbens cégekkel valós éves adatok alapján. A primer kutatás során egy körinterjú keretében megszólalnak feltörekvő, digitális szolgáltatók, de a digitális megoldásokat használó könyvelő iroda ügyvezetője is elemezve a piacon jelenleg zajló versenyt, a NAV és PSD2 által teremtett új gazdasági környezetet, bemutatva a digitális projektek kihívásait, előrejelzést adva a következő 5 éves periódusra a piac digitalizálódását tekintve. A záróakkordban összefoglalásra és értékelésre kerülnek a szekunder és primer kutatás eredményei. A következtetéseket levonva a számviteli szakma jövője is körvonalazódik, árnyalt képet kapunk a lehetséges kimenetelekről, a jövő számviteli szakemberének feladatairól. | |
| 695 | |a automatizáció - automatizálás | ||
| 695 | |a digitális technológia | ||
| 695 | |a ipari forradalom | ||
| 695 | |a könyvelőcégek | ||
| 695 | |a könyvelőrobotok | ||
| 700 | 1 | |a Kardos Dr. Barbara |e ths | |
| 700 | 1 | |a Siklósi Dr. Ágnes |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29270/1/szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29270/2/nyilatkozat%20nyilv%C3%A1noss%C3%A1%20t%C3%A9telr%C5%91l.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29270/3/%C3%B6sszefoglal%C3%A1s.pdf |z Dokumentum-elérés |