A babaváró kölcsön Magyarországon
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | ábrák állami támogatás(ok) bank(ok) bankkölcsönszerződés családi támogatások demográfia elemzés(ek) élveszületés fiatalok házasságkötések kölcsön |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29283 |
Kivonat: | A babaváró kölcsön Magyarországon című szakdolgozat során nem csupán a babaváró kölcsön hiteltermék bemutatása a cél, hanem olyan hipotézisekre is keresi a választ, mint hogy a bevezetése által nőtt-e a házasságkötések, a gyermekek élveszületése, és a lakossági kölcsönfelvételek mértéke Magyarországon, illetve, hogy a 2020-as koronavírus járvány hatással van-e erre a termékre is.A mű megírásához primer és szekunder forrásokat is fel lettek használva. Előbbi esetében saját kérdőív lett készítve és az azokból kinyert főbb információk kerültek bele a dolgozatba, utóbbinál a termék újdonsága miatt főként hiteles weboldalak adatait lettek beleépítve a saját kutatásba, olyan helyekről, mint például EMIS adatbázis vagy a KSH weboldala. Számítások során főként a leíró statisztika került alkalmazásra, eredmények bemutatására pedig ábrákat, táblázatokat és grafikonokat is láthatóak.Minekután a babaváró kölcsön csupán másfél éves és koncepcióját, célját tekintve különálló, egyedi terméknek minősül Magyarországon, ezért hosszabb távú kutatásokat nem igen kerültek felmutatásra, mindenesetre megállapíthatóvá vált, hogy a bevezetése óta nem számottevően, de észrevehetően nőtt Magyarországon a házasságkötések, a gyermekek születése és a lakossági kölcsönfelvételek mértéke, ellenben nem lehet szoros kapcsolatot kimutatni (még), hogy ez ténylegesen a babaváró kölcsön hatása okozta-e.Fontos a téma abból a szempontból is, hogy Magyarország népessége kiöregedőben van, illetve hogy a lakosság egyre nagyobb aránya igényel valamilyen típusú kölcsönt, meghatározott célokra. Illetve fontos még az állam célját, az ország és a nép jövőjét tekintve is egy olyan hiteltermék hatásának vizsgálata, mint a babaváró kölcsön, hiszen ennek létrejöttéhez állami beavatkozás volt szükséges a piacon, illetve kifejezetten ösztönzés a célja, de egy állami intézkedés sem hat csak egy bizonyos irányba, minden mozzanata felér egy ’Pillangóhatás’ keltésének lehetőségével és így nem lehet tudni, hogy még mely területeken mekkora hatású következményt hozhat.Ez a szakdolgozat egy kis kiinduló kutatásként lehet, hogy még hasznos lesz a jövőben, illetve pár évvel később remek összehasonlítási alapot is képezhet. |
---|