Pénztárellenőrzés egy költségvetési szervnél

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Jilling Alexa
Other Authors: Csordás Anikó
Kozma Dr. Gábor
Format: Thesis
Kulcsszavak:államháztartási ellenőrzés
belső ellenőrzés
házipénztár
költségvetési szerv
pénzkezelés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29308

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg29308
005 20210301140552.0
008 210301suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Jilling Alexa 
245 1 0 |a Pénztárellenőrzés egy költségvetési szervnél  |c Jilling Alexa  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A belső ellenőrzésre vonatkozó igény már nagyon régóta felmerült. Gondoljunk csak az adóbevételek és azok beszedésének ellenőrzésére, melyek már a középkorban is bizonyítottan működtek. Az első tényleges ellenőrzési szervezet megalakulására – az egyre növekvő igény alapján – 1941-ben került sor, New Yorkban. Ez a ma is működő Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete (IIA), mely egy dinamikusan fejlődő, globális szervezet. 1980-ban megalakult a Belső Ellenőrzési Szolgálat, mely az Európai Bizottság, az Európai Unió és egyéb uniós ügynökségek belső kontrollrendszerével kapcsolatban lát el tanácsadási feladatokat. Ennek 1988-tól tagja Magyarország is. A Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete (BEMSZ) – nemzetközi nevén IIA Hungary – az országon belül a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat végzi, úgymint az oktatás, a fejlesztés és az érdekképviselet ellátása. Az államháztartásban – a szabályszerű működés érdekében – számos szervezet végez ellenőrzési feladatokat. A költségvetési szerveknél az egyik legfontosabb az államháztartási kontrollok biztosítása, melyet egyrészről a külső ellenőrző szerv, az Állami Számvevőszék végez. A kormányzati ellenőrzést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal folytatja le, a belső kontrollrendszer pedig a szervezeten belüli szabályszerű működést biztosítja. A Magyar Államkincstár a költségvetés végrehajtását és annak pénzügyi ellenőrzését végzi. A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben rögzítettek alapján történik. Napjainkban a belső ellenőr feladata túlmutat az ellenőr szó alapjelentésén, ami felülvizsgálatot végző embert jelent. A vizsgálat lefolytatásának lényege a hibák, szabálytalanságok, hiányosságok feltárása, azonban a belső ellenőr legfontosabb feladata ezt követően a tanácsadás. Segítséget nyújt abban, hogy a folyamatokat hogyan lehet optimalizálni (erőforrás, eszköz és egyéb oldalról), hogyan lehet úgy kialakítani azokat, hogy a legkisebb kockázattal működjenek, mindemellett a szabálykövető magatartást is elsajátítsák a résztvevők. A belső ellenőrzési tevékenység lefolytatása komoly előkészületeket igényel. Négy fő lépésből áll: tervezési alapelvek meghatározása (pl. folytonosság, rugalmasság, aktualitás, jövőbe mutatás), előkészítés (elemzések végzése, célok, folyamatok, folyamatgazdák, elvárások és fókusz meghatározása), kockázatelemzés (Kockázatelemzési Kritérium Mátrix) és éves tervek (stratégiai ellenőrzési terv, éves ellenőrzési terv) összeállítása. A pénztár könnyen magas kockázatú minősítést kaphat, mivel a működéshez szükséges értékek kezelésére, a forgalmának lebonyolítására szolgál. A kockázatot csökkentik a személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó előírások betartatása, továbbá a megfelelő szabályozottság kialakítása, melyhez a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzések szükségesek. Az ellenőrzött költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata az elmúlt öt évben kétmilliárd forint körül alakult. Az éves költségvetési kiadások és bevételek azonban ettől jelentősen eltérnek. A pénzmozgás elsősorban átutalással, beszedéssel történik. Ha nincs lehetőség az ezekkel történő kiegyenlítésre, akkor bankkártyával, végső soron készpénzzel valósul meg. Ez a prioritási sorrend is azt mutatja, hogy az ellenőrzött költségvetési szervnél a készpénzforgalom nem képvisel jelentős részt, nagyjából 1% pont körül mozog. A szervezet házipénztára tényleges bevételt nem kezel, csak az előleg elszámolásból származó technikai bevételeket rögzítik az ügyviteli rendszerbe. Bevételként kezelik a folyószámláról történő készpénzfelvételt, továbbá a kiadott előlegek visszafizetését is. A kiadás alatt a munkavállalónak történő készpénzkiadást, készpénzes számlák közvetlenül pénztárból történő kifizetését kell érteni. Egyéb pénzmozgás (pl. bérfizetés, számlabefizetés stb.) a szervezet házipénztárában nincs. Az ellenőrzés tárgyának meghatározásakor - a kockázati besorolás mellett - a felülvizsgálat időszerűsége is kiemelt szempont volt. Az elmúlt öt évben a szervezet belső ellenőrei (az öt év alatt négy belső ellenőr dolgozott) nem végeztek pénztárellenőrzés tárgyában belső ellenőrzést. Ennek vélhetően az az oka, hogy a felettes szerv ebben az időszakban három alkalommal (2015., 2016. és 2019.) vizsgálta ezt a területet. Az ellenőrzések alkalmával hiányosságokat azonosítottak, melyek kijavítására, a szabályszerű működés biztosítására a költségvetési szerv vezetői folyamatosan törekedtek és törekednek. Ezt a lefolytatott belső ellenőrzés is alátámasztotta. A felettes szerv által feltártak az ellenőrzés során már nem voltak tapasztalhatóak, igaz, ez az ellenőrzés nem terjedt ki minden területre. A fókusz az előleg elszámolásának vizsgálatán volt, kiemelten a készpénz mozgásának nyomon követésére, a bizonylatolás szabályszerűségére. A pénztár jogszabályoknak megfelelő működtetése érdekében a szabályozottság vizsgálata, az igazgatói utasítás ellenőrzése is megtörtént. A feltárt két kisebb hiányosság közül az egyik a helyszíni ellenőrzést követően javításra került. A dolgozat során két kisebb kvalitatív kutatás is készült: a belső ellenőrzés lefolytatásában részt vevő személyekkel strukturált interjú, az ellenőrzésen tapasztaltakról és a jövőbeli elvárásokról. Ennek kiértékeléséhez a költségvetési szerv dolgozói között egy kérdőíves felmérés volt, a belső ellenőrzéssel kapcsolatos, általános tapasztalatokról. A két kutatás eredményeinek összehasonlító elemzéséből kiderült, hogy az általános vélemény jórészt megegyezik a tárgyi belső ellenőrzésre adott válaszokkal. Elmondható, hogy ennél a költségvetési szervnél dolgozók hozzáállása a belső ellenőrzéshez pozitív, vélhetően ez köszönhető az elmúlt években alkalmazott belső ellenőrök felkészültségének és segítő hozzáállásának, valamint a dolgozók szabálykövető magatartás iránti igényének. 
695 |a államháztartási ellenőrzés 
695 |a belső ellenőrzés 
695 |a házipénztár 
695 |a költségvetési szerv 
695 |a pénzkezelés 
700 1 |a Csordás Anikó  |e ths 
700 1 |a Kozma Dr. Gábor  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29308/1/BA_SZAKD_Jilling_Alexa_BJVMHW.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29308/2/BA_TK_Jilling_Alexa_BJVMHW.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29308/3/BA_TO_Jilling_Alexa_BJVMHW.pdf  |z Dokumentum-elérés