Magyarországi tranzakciós ügyletek vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata az értékteremtés nyomában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | cégvásárlás eszközfelvásárlás irányításszerző ügylet M&A pénzügyi elemzés tranzakció vállalatértékelés vállalati felvásárlás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29473 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29473 | ||
| 005 | 20210316125314.0 | ||
| 008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Szögi Balázs | |
| 245 | 1 | 0 | |a Magyarországi tranzakciós ügyletek vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata az értékteremtés nyomában |c Szögi Balázs |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatomban elsősorban azt vizsgáltam, hogy a különböző típusú, magyar M&A ügyletek következtében hogyan változik a tranzakcióban résztvevő vállalatok gazdálkodása, milyen hatása van ezen ügyletnek a vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetére. Mivel a vállalati felvásárlások minden egyes kategóriáját fel szerettem volna térképezni, ezért összesen három tranzakciót vizsgáltam, amelyek közül az egyik cégfelvásárlás (T-Systems Magyaroroszág Zrt. és a SERVERINFO-INGATLAN Ingatlanberuházó Kft. esete), a másik irányításszerző ügylet (Ipress Center Central Europe Zrt. és a Fastrock Kft. esete), a legutolsó pedig eszközfelvásárlás (Monicomp Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és a JET-SOL Számítástechnikai Szolgáltató Kereskedelmi és Beruházási Kft. esete) volt. A pénzügyi értékteremtés feltárásának céljából a kutatáshoz számviteli adatokon alapuló megközelítést választottam, amely jelen esetben a statikus pénzügyi mutatószámokkal való elemzést foglalja magában. Az empirikus kutatás alapján számos konklúziót vontam le a szakdolgozatomat illetően. Az első, hogy a számviteli adatokon alapuló megközelítés nem minden esetben szolgáltat kielégítő információkat a tranzakció sikerességéről vagy sikertelenségéről. Erre kiváló példa a kiválasztott cégfelvásárlás eset, pontosabban szólva a Serverinfo T-Systemsbe való beolvadása, ahol olyan méretbeli különbségek voltak a két vállalat között, hogy a mérleg- és az eredménykimutatás tételein a tranzakció hatása csak minimálisan mutatkozott meg. Szemléltetésképpen 2016-ban a T-Systemsnek az értékesítés nettó árbevétele majd 74 milliárd Ft volt, míg a Serverinfonak durván 543 millió Ft. Ez több mint százszoros differencia, persze a két társaság nem csak ezen pénzügyi aspektusban tér el ennyire egymástól, hanem jó néhány másikban is. A T-Systems átfogó elemzése után tehát azt vonom le következtetésként, hogy a társaság vagyoni, pénzügyi, és jövedelmezőségi helyzetének változása nem a tranzakciós ügyletének tudható be, hanem az organikus növekedésének. Stratégiai szempontból azonban a Serverinfo beolvasztása esszenciális volt, ugyanis ezáltal a T-Systems megszerezte annak az ingatlannak a tulajdonjogát, ahol modern és biztonságos infrastruktúrával rendelkező adatközpontja található. A gazdálkodását illetően a T-Systems vagyoni és jövedelmezőségi helyzete az évek múlásával stabilabb lett, de a pénzügyi és likviditási állapota mind az ügylet előtt, mind azután erős volt. A második megállapításom, hogy az irányításszerző ügylet során az új tulajdonosok sem tudták az Ipress működését számviteli értelemben nyereségessé változtatni, sőt a társaság egyre nagyobb veszteségeket halmozott fel. A társaság jövedelmezősége egyértelműen romló tendenciát mutat, ennek ellenére a vagyoni helyzete megszilárdulni látszik, aminek a fő oka, hogy a saját tőkéjük értékét nagymértékben növelték a tranzakciót követően. Sőt, kijelenthetjük, hogy az Ipress eladósodottságának, adósságállományának helyzete az irányításszerzést követően szintén jobb állapotban volt, mint azt megelőzően. Bár a vállalat egyes területeken való fejlődése némi optimizmusra adhat okot, mindent összevetve azonban a tulajdonosok nem lehetnek elégedettek, ugyanis befektetett tőkéjük semmiféle haszon formájában nem realizálódott. Személyes javaslatom, hogy az Ipressnek érdemes a költségszerkezetét, bevételi struktúráját megújítani, akár a vevői szerződések újratárgyalásával, a vevőszerkezet átalakításával, hogy a jövőben nagyobb jövedelmezőséget érjenek el. A vállalati felvásárlás hatásai az eszközfelvásárlás esetében vehetők ki a legjobban, ami a mérleg- és az eredménykimutatás adatait illeti. A tranzakciónak tehát itt van a legnagyobb lenyomata, azonban a Monicomp kitűnően menedzselte a felvásárlás folyamatát, hiszen az M&A ügyletét követő második évben a társaság saját tőkéjének értéke már teljes egészében fedezet nyújtott befektetett eszközeire, vagyoni helyzete kielégítő volt. A társaság a tranzakció végrehajtásának céljából öt éves futamidőre akvizíciós hitelt vett fel. A Monicomp pénzügyi helyzete már az eszközfelvásárlás utáni harmadik évre teljes mértékben stabilizálódott, ugyanis a társaságnak ekkorra nem voltak hosszú lejáratú kötelezettségei, így adósságállománya sem. A Monicomp jövedelemtermelő képességét illetően mindenképpen pozitívumnak könyvelem el, hogy a társaság EBITDA mutatói legmagasabbak a tranzakciót követően voltak, míg a többi lényegesebb jövedelmezőségi mutató (ROS, ROA, ROE) sem volt alacsonyabb a tranzakciót megelőző periódusnál. A vizsgálatok lefolytatása után az egyik nem esetspecifikus észrevételem, hogy általánosságban a vagyoni összetételre kisebb, míg a jövedelmezőségre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mivelhogy végeredményében a vállalat elért eredményeinek növelése és a tulajdonosi vagyon maximalizálása az elsődleges. Úgy is megfogalmazhatnám, hogy a cashflow és az eredménykimutatások tüzetesebb elemzése indokolt az értékteremtés céljából. A szinergiák feltárására a számviteli adatokon alapuló módszertant választott eseteim során nem feltétlenül találtam elégségesnek, úgy gondolom, hogy olykor csak korlátozott betekintés nyújt az M&A sikerességének mérésére. Ebből fakadóan vagy egyéb mutatószámokat, különböző típusú vállalatértékelési megközelítések bevonását vagy további kvalitatív kutatásokat szorgalmazok, mint a menedzserek meginterjúvolása, esettanulmányok készítése, hogy az ügyleteket alaposabban megismerhessük. Ide tartozhat még akár a munkavállalók elégedettségének mérése, valamint egyéb nem pénzügyi szinergiák kutatása is. | |
| 695 | |a cégvásárlás | ||
| 695 | |a eszközfelvásárlás | ||
| 695 | |a irányításszerző ügylet | ||
| 695 | |a M&A | ||
| 695 | |a pénzügyi elemzés | ||
| 695 | |a tranzakció | ||
| 695 | |a vállalatértékelés | ||
| 695 | |a vállalati felvásárlás | ||
| 700 | 1 | |a Dr. Kucséber Dr. László Zoltán |e ths | |
| 700 | 1 | |a Keserű Csaba |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29473/1/Szakdolgozat_Sz%C3%B6gi_Bal%C3%A1zs_N1VDZ2_2020.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29473/2/BA_TO_Sz%C3%B6gi_Bal%C3%A1zs_N1VDZ2.pdf |z Dokumentum-elérés |