Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, a H&M esettanulmánya
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | CSR fenntartható fogyasztás fenntarthatóság greenwashing vállalatok társadalmi felelősségvállalása |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29475 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom témája a vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Egyetem során találkoztam előszőr ezzel a témával, bár már évek óta érdekel a környezetvédelem. Ezért is döntöttem úgy, hogy szeretnék egy mélyebb kutatást végezni ebben a témában. A szekunder kutatásomban bemutatom a CSR definícióját, kialakulását az 1950-es évektől napjainkig. Egyes alterületeit is bemutatom, amelyek az én témámhoz kötődnek, és én fontosnak találom a megértés szempontjából. Ilyen a moral case és business case különbsége, a tudatos fogyasztás, annak 12 pontja és a greenwashing. Ezek definiálása után térek rá a fenntarthatóság leszűkítésére, vagyis a divatra. Ennek két kategóriáját különítettem el: fast fashion és slow fashion. Ezek főbb különbségeit írtam le, körülmények és minőségi szempontok alapján, emellett mindkét fogalmat definiáltam. Itt használtam ábrákat, melyeken szemléletes módon ábrázolják a fast fashion ciklusainak alakulását, valamint egy másik ábrán a slow fashion lehetséges módjait láthatjuk. Ezután egy dokumentumfilmet mutattam be, melynek címe: The true cost (magyarul: Valós ár). A filmet két szempont alapján írtam le: a ruhagyárak és azoknak körülményei és a gyapotföld és az ahhoz használt kemikáliák. Ebből a filmből látható a fast fashion által okozott környezeti károk, valamint a veszély, amellyel a dolgozók szembesülnek a gyárakban. A primer kutatásom bemutatása előtt két szakdolgozat primer kutatását írtam le. Láng Dorina és Mészáros Bianka szakdolgozata is vállalati fenntarthatóságról szól, valamint ezen belül ők is a divatiparra szűkítették le. Fontosnak tartottam az eredményeik bemutatását, hiszen ez egy jó összehasonlító pont lett az én kérdőívem kielemzésekor. A kérdőívem előkészítéséhez szükségem volt a H&M honlapelemzésére. Ezen a honlapon található meg a vállalat CSR programja, így mindenekelőtt ezt a kilenc fenntarthatósági programot mutattam be. A pontokat két csoportra osztottam, melyet egy ábrán is szemléltettem: környezetvédelmi, valamint emberiség jogaiért létrehozott program. Módszertanomat bemutattam, vagyis, hogy internetes kérdőívet alkalmaztam, amelyet a honlapelemzésem segítségével alakítottam ki. Kérdőívem célja, hogy megvizsgálhassam mennyire ismerik az emberek a H&M CSR programját, valamint az is, hogy ha valaki tud erről, de nem vásárol ilyen terméket, annak mi az oka. A kérdőívemet olyan zárt Facebook csoportokban osztottam meg, melyek H&M-es vásárlóknak lett létrehozva, ezzel emelve az eredményem relevanciáját. A kérdőívemben három szakaszt különböztettem meg: általános kérdések, emberek tudása a fast és a slow fashion-ről, valamint a H&M fenntarthatósági programja. Ezen három szakasz alapján értékeltem ki a 101 kitöltést kapott kérdőívemet. Az eredmények alapján azt láttam, hogy az emberek nagy része tisztában van azzal, hogy a divatipar mennyire káros a környezetünkre, azonban érdekes módon a slow fashion fogalmát igen kevesen ismerik. Véleményem szerint azért vásárolnak továbbra is nem fenntartható darabokat az emberek, mivel nincsenek tisztában az alternatíváikkal (emellett sokan magas árnak tartják a fenntartható darabokat). H&M-ről általános vélemény, hogy olcsó, divatos, azonban nem igazán minőségi. Dolgozatom összefoglaló fejezetében térek ki a fontosabb szakirodalmi ismeretekre, kutatásom eredménye. Javaslatok alfejezetben leírtam az általam tett javaslatokat, amelyet két szempont alapján mutattam be: H&M felé tett, valamint a fogyasztók felé tett javaslataim. |
|---|