Kapcsolt vállalkozások transzferárazása nemzetközi szinten
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adóhatósági ellenőrzés karakterizáció koronavírus-járvány szokásos piaci ár transzferár(ak) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29547 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29547 | ||
| 005 | 20210316125804.0 | ||
| 008 | 210316suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Majlinger Kinga | |
| 245 | 1 | 0 | |a Kapcsolt vállalkozások transzferárazása nemzetközi szinten |c Majlinger Kinga |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Ahogy már említettem a témavázlatban, már a szakmai gyakorlatom alatt is a transzferárazással foglalkoztam, így kézenfekvő volt, hogy ebből a témából írjam a szakdolgozatomat is. Ahogyan telt a gyakorlati időm, úgy bővítettem a tudásomat, amit a szakdolgozat kapcsán tudtam kamatoztatni. Bár a szakmai gyakorlaton megszerzett tudáson kívül is sok új részt tartogatott a dolgozat megírása, hiszen például a transzferár kialakulása nem tartozik a mindennapi munkák közé. Miután megértettem, kik és milyen célból hozták létre a transzferárazást, még tisztább kép alakult ki a fejemben.Mielőtt belekezdtem volna a hipotéziseim vizsgálatába, bemutattam a főbb fogalmakat. Úgy gondolom elengedhetetlen a fogalmak megértése ahhoz, hogy megértse bárki is a transzferár rejtelmeit. Így az első részben részletezésre került: a transzferár jelentése, a kapcsolt vállalkozások és bejelentési kötelezettségük, a szokásos piaci ár elve, annak megállapítása és tartománya, a dokumentáció és annak határideje, összevonhatósága, a dokumentáció alóli mentességek és hiánya, még végül, de nem utolsó sorban a transzferárazási módszerek, és a transzferár kiigazítás.Ahogy a témavázlatban is említettem, az első nagyobb részben a régi és az új transzferár rendelet alapján mutattam be a transzferár dokumentációt tartalmi elemeinek különbségét. Ez számomra is nagyon hasznos volt, hiszen az új rendeletet 2018-tól vezették be, így én már csak az új rendelet szerint készítettem dokumentációkat. Megállapítható az összehasonlítás alapján, hogy a dokumentáció tartalmában hatalmas különbség nem jött létre. Az „egyszintű önálló” dokumentáció megszűnt, a kétszintű átalakult. Az átalakult helyi és fődokumentumot néhány új résszel egészítette ki a rendelet és több eddig meglévő pontot pontosított. A dokumentációra kötelezettek köre nem változott, a beadási határidőpont sem. Továbbra is van lehetőségük a egyszerűsített adattartalmú dokumentáció beadásra azoknak, akiknél teljesülnek a jogszabályban leírt kritériumok. Itt csak a haszonkulcs mértékének intervalluma csökkent. Megjelent bizonyos vállalatoknál a CbC jelentés. Több helyen is kitértem a bírságokra, szankciókra és azok összegeire. Ezek után saját tapasztalataim alapján bemutattam, hogyan végzem az adatbázis szűréseket, milyen lépéseik vannak. Majd az első rész végén a menedzserrel készített interjú rá világít olyan információkra, amit leginkább a mindennapokban jártás szakember tapasztal. Gondolom itt az új rendelet előnyeire és hátrányaira. Illetve, arra, hogy az adóhatóság a gyakorlatban a dokumentáció melyik részeit ellenőrzi leginkább.Majd a második nagyobb terjedelmű részben ismertettem a koronavírus-járvány okozta következményeket a transzferárazásra. Először egy kisebb terjedelmű részben az adózásra gyakorolt hatását mutattam be, majd rátértem a szűkebb transzferár körre. Itt ismertettem, hogy a 2019. évi dokumentáció beadásának határideje kitolódott 2020. szeptember 30-ra, de ez sem feltétlenül érvényes minden vállalkozásra. A koronavírus-járvány hatással lett a gazdasági piacokra, vállalatok eredményeire. Sok vállalat veszteséges eredményt produkál, akiknél nem lefogadott ha csak a pandémia helyzetre hivatkoznak. Mivel pontos tájékoztatást sem az OECD sem az adóhatóság nem adott még ki, így konkrét megoldásokat nem tudtam szolgálni az újonnan felmerülő kérdésekre. A vállalatok jövedelmező képessége függ attól is, hogy az értékláncon hol helyezkedik el, milyen funkciókat lát el, milyen kockázatot vállal és hogy mennyi eszköz van a tulajdonában. Így e téma kapcsán bemutattam a funkcionális elemzésben megjelenő karakterizációkat. Majd ennek a résznek a végén is készítettem a szakmai gyakorlatomon lévő menedzseremmel interjút. Ugyancsak az előző interjú kérdésekhez hasonlóan nagyon hasznos válaszokat kaptam. Kiderült, mely karakterizációs formák a leggyakoribbak Magyarországon és az is, hogy az adóhatóság elég szigorúan ellenőrzi ezeket. | |
| 695 | |a adóhatósági ellenőrzés | ||
| 695 | |a karakterizáció | ||
| 695 | |a koronavírus-járvány | ||
| 695 | |a szokásos piaci ár | ||
| 695 | |a transzferár(ak) | ||
| 700 | 1 | |a Kovácsné Dr. Sipos Dr. Ágnes |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szűcs Gábor |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29547/1/Szakdolgozat_Majlinger%20Kinga_EL5O2T_Ad%C3%B3z%C3%A1s_%202020.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29547/2/BA_TO_Majlinger_Kinga_EL5O2T.pdf |z Dokumentum-elérés |